Készüljünk a legrosszabbra?!

Ez a cikk szándékosan lesz provokatív.

Nincs ellenzéki és nincs kormánypárti koronavírus. Koronavírus van. Össze kell fognunk.

Ez a cikk az új koronavírus (COVID-19) járvány első hulláma első szakaszának lehetséges magyarországi terjedését vizsgálja és becslést ad arra, hogy az intenzív ellátásra szoruló betegek abszolút számban értett gyorsuló növekedése mikor ütközhet a magyar egészségügyi rendszer fizikai kapacitáskorlátaiba. Mennyi időnk van még ehhez. Becslést ad arra is, hogy hány emberéletet követelhet a járvány mostani hulláma Magyarországon a jelenleg ismert halálozási ráták és a becsült átfertőződés arányának figyelembe vételével. Végül arról szól röviden, hogy ebben az egyre tragikusabbá váló helyzetben mit kell tennünk, írja Tóth István János közgazdász, a KTI tudományos főmunkatársa, a CRCB igazgatója.

A koronavírus járvány első szakaszában a regisztrált fertőzöttek száma abszolút értelemben egyre nő: minél nagyobb a már átfertőzöttek száma, annál nagyobb abszolút értelemben a fertőzöttek számának növekedése is. A fertőzöttek számának növekedése exponenciális trendet követ. Az exponenciális trend a kezdetek kezdetén félrevezeti, hamis illúzióba ringatja az embert.

A becslés eredménye szerint – minden más, ma ismert feltétel változatlansága esetén – április közepén jut el a magyar egészségügyi rendszer a fizikai kapacitáskorlátaihoz. Ha 4000 lélegeztetőgép állna rendelkezésre, akkor ez a dátum néhány nappal későbbre, április 19-ére lenne tehető. A folyamatok persze csak akkor fognak a fenti becslés szerint megvalósulni, ha nem sikerül jelentősen lassítani a járvány terjedését.

A teljes cikk a G7-en