Katasztrofális elsősegélynyújtás
Egy tanulmány adatai szerint a magyarországi balesetek mindössze 2,5 százalékánál történik elsősegélynyújtás a mentő kiérkezéséig.
Csak közlekedési balesetben 15 ezren sérülnek meg és több ezren halnak meg évente Magyarországon.
Sokak élete azokon a perceken múlik, amíg kiér a mentő. A hirtelen szívmegállás miatt meghaltak 60 százaléka például megmenthető lenne, ha azonnal újraélesztenék őket. Egy-egy pozitív példa ellenére a legtöbben azonban az alapszintű újraélesztést sem tudnák alkalmazni a gyakorlatban, és nem tudnák mit kell tenni, ha ájult vagy erősen vérző embert találnak egy baleset helyszínén.
Az autósok több mint 90 százaléka baleset esetén nem áll meg, nem megy oda a sérülthöz, hogy tájékozódjon, tud-e tenni valamit. Általában attól félnek, hogy bajt okoznak. Ezekről a lesújtó tényekről beszélt dr. Hornyák István, a Semmelweis Egyetem ETK Sürgősségi Ellátás Tanszék adjunktusa a szeptember 8-i Elsősegélynyújtás Világnap alkalmából az egyetem honlapján.
Dr. Hornyák István szerint a jogosítvány megszerzéséhez szükséges elsősegély tanfolyamot többségében nem veszik komolyan, sőt évekig a tanfolyamra járás sem volt kötelező, csak a vizsga. A szakember szerint felszínes az oktatás, az elsősegélytudás esetleges és gyenge, ezért rendkívül alacsony az segélynyújtási szándék.
Az adjunktus felmérése szerint a megkérdezettek mindössze 38 százaléka hívna mentőt és mindösszesen 10 százalék próbálna meg segíteni egy sérülten. A többség nem tudja, mit tenne. Pedig a válaszadók felének volt jogosítványa. Az új KRESZ előírja, hogy a balesetben nem érintett autós is „köteles tőle elvárható módon” segítséget nyújtani, valamint azt is tartalmazza, hogy felelősséggel tartozik a segítségnyújtás elmulasztásáért.
