Kásler Miklós: Az átoltottság növelése életeket menthet
Ha az átoltottság elérné a 80-90 százalékot, lényegesen könnyebb helyzetben lennénk most a járvány elleni küzdelemben – mondta a miniszter.
A szükséges vakcina mennyiség már májusban rendelkezésünkre állt – mondta Kásler Miklós legújabb videóinterjújában, amelyben beszámolt a Népjóléti Bizottság éves meghallgatásán elhangzott tényekről.
A miniszter felidézte: a járvány első fázisában Magyarország a legjobb eredményeket produkálta Európában, gyorsan és célirányosan lépett, illetve hazánk szerezte be a leghamarabb azt a vakcina mennyiséget, amellyel át lehetett volna oltani az egész népességet.
Kiemelte: Magyarország indította el a harmadik oltást Európában először, és a legelsők között van a legifjabb korosztályok oltását tekintve is. Elmondta, hogy minden vakcina hatásos, amit alkalmaztunk. A vakcinák hatásvizsgálatával kapcsolatban hozzátette: azért van szükség a harmadik oltásra, mert az első után három-négy hónappal a védettség 7 százalékra, a második oltás után a védettség 50-60 százalékra esik vissza minden korosztály esetében. A harmadik oltással a védettség ismét 90 százalék föle emelkedik. Ezek nem víziók, nem fikciók, hanem tudományosan bizonyított tények. Teljesen egyértelművé teszik, hogy oltakozni kell és megmagyarázza azt is, hogy miért feltétlenül szükséges a harmadik oltás – hangsúlyozta.
A várólistákkal kapcsolatban felidézte: 2019-re Svédország szintjén voltak a magyarországi várólisták, amik a járvány hatására növekedni kezdtek, de a várólisták a világjárvány dacára nagyságrendileg így is a 2010- és állapotoknál jobbak. Hozzátette: a várólistákon értelemszerűen nem szerepelnek a sürgősségi ellátásra szoruló betegek, nem szerepelnek a daganatos és a keringési betegségek. Ha további járványügyi korlátozások nem lesznek, akkor a csípőprotézis és térdprotézis műtéteket háromnegyed év alatt el lehet végezni és a várólistát a 2019-es szintre lehet ismét visszaállítani.
Azokra a támadásokra, amelyek szerint a járvány ideje alatt daganatos betegek diagnosztikái maradnak el úgy reagált, hogy tipikus tudatlanságból, vagy tájékozatlanságból eredő tévedés, az onkológiai szűrések és az onkológiai diagnosztika összekeverése. Leszögezte: a diagnosztikát minden egyes esetben el kellett végezni, ami azt jelenti, hogy tünettel és panasszal rendelkező embereket ki kellett vizsgálni.
A szociális és egészségügyi ágazatot érintő beruházásokkal kapcsolatban felidézte: a szociális dolgozók átlagosan 170 százalékkal magasabb fizetést fognak kapni jövőre, mint 2010 előtt és közel 1700 milliárd forinttal többet fordít a kormány ebben az évben az egészségügyre, mint fordított az akkori vezetés 2010-ben. Rendkívül nagy a differencia, jelen pillanatban az egészségügy finanszírozására 2880 milliárd forintot biztosít a kormány – jegyezte meg a tárcavezető.
Minden az oltás mellett szól!
Minden a koronavírus elleni oltás mellett szól, az oltás hatékonyságával semmi nem vetekszik – jelentette ki a miniszter hétfőn a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában is.
Kásler Miklós szerint ha sokan veszik fel az oltást, le lehet törni a járvány negyedik hullámát. Hozzátette: minden tudományos eredmény arra mutat, hogy mindenkinek kérnie kell az oltást, illetve a már kétszer beoltottaknak kérniük kell a harmadik dózist is. A vizsgálatok szerint a megfertőződés, a kórházba kerülés az oltatlanok esetében 4-6-szoros eséllyel következik be. Kásler Miklós azt mondta, az első két oltás után az idő előrehaladtával jelentősen csökken a védettség mind az ellenanyag-szintet, mind a sejtes immunitást tekintve, ezt lehet a harmadik oltással ismét 90 százalékra emelni.
Megjegyezte, a koronavírus okozta halálozás rizikója a krónikus betegséggel küzdők – cukorbetegség, szívelégtelenség – esetében három-négyszeres.
Kásler Miklós kijelentette: a magyar egészségügy ugyan heroikus küzdelmet vív, de a legmagasabb szinten helytáll a járványban. Az egészségügyben dolgozók fáradtak, a lelki teher nagy rajtuk, de reményét fejezte ki, hogy az emberek növekvő átoltottságával, kevesebb kórházi esettel az ágazat terhei csökkennek.
A tervezett műtétekről szólva a miniszter azt mondta, 2013-ban 70 ezer ember szerepelt az egészségügyi várólistákon, ezt 2019-re a kormányzat 41 milliárdos támogatásával sikerült 23-24 ezer emberre csökkenteni. A járványidőszak alatt nőtt a várólistákon a betegszám, nagyjából a 2013-as adatok felére.
A szakmai kollégiumok tájékoztatása szerint például a csípőprotézis műtéteknél háromnegyed év, a szemműtéteknél fél év. Egyéb területeken pedig – urológia, nőgyógyászat – néhány hetet, néhány hónapot becsült a szakma a várólisták ledolgozásához, ami a 2019-ben mért betegszámokat jelentené – mondta Kásler Miklós.
