Átírták a büntetőjogot: mindenütt és másokért is felelni kell
Júliustól újabb antikorrupciós szabály a gyógyszeripar számára
2011. július 1-jén hatályba lép az angol antikorrupciós törvény, a „Bribery Act 2010”
Az Egyesült Királyság új antikorrupciós szabályozása, a „Bribery Act 2010” túlnyúlik nemzeti határain: bizonyos feltételek mellett üldözi a világ bármely pontján, illetve bármely állampolgárságú vagy honosságú személy által elkövetett korrupciós bűncselekményeket és jogalapot teremt szankcionálásukra is.
A gyógyszeripar szereplői számára nem ismeretlenek a jogi megfelelést („compliance”) akár globális vállalati szinten megkövetelő szabályozások (lásd FCPA - Foreign Corrupt Practices Act of 1977 – Egyesült Államok), ám a Bribery Act 2010 az eddigieknél is komolyabb kockázatokat jelenthet számukra.
Újdonság, hogy a vállalkozások akár önállóan és közvetlenül is felelősségre vonhatók lesznek képviselőik, illetve munkavállalóik vesztegetési ügyei miatt. A szemlélet viszont nem újdonság: zéró tolerancia a korrupcióval szemben. A Bribery Act 2010 ugyanakkor lehetőséget és utat kínál a vállalkozások számára e kockázatok csökkentésére is.
A Bribery Act 2010 kódexként foglalja össze a vesztegetéssel kapcsolatos szabályokat. Kizárólag a vesztegetés egyes formáit (hivatali és gazdasági vesztegetés) vonja hatókörébe, az ahhoz esetleges jelleggel kapcsolódó, a fehérgalléros bűnözés körébe tartozó egyéb deliktumokat (pl. pénzügyi-, illetve gazdasági bűncselekmények, stb.) nem.
Bribery Act 2010: három különböző jogalap
A rendelkezéseknek nincsen visszaható hatálya, csak a 2011. július 1-jét követően megvalósuló magatartásokra kell alkalmazni. Az ezt megelőzően lezárult vagy az időben áthúzódó cselekményekre továbbra is a korábbi – enyhébb – szabályok érvényesülnek.
A büntetőjogi felelősségre vonás három különböző jogalapon válik lehetővé. A Bribery Act 2010 tilalmazza az általános vesztegetési magatartásokat, ideértve annak mind az aktív, mind a passzív eseteit, hivatalos személyhez kapcsolódóan, és gazdasági kapcsolatokban is. A vesztegetési tényálláson belül külön is nevesíti a külföldi köztisztséget ellátó személy megvesztegetésének esetét. Végül, de nem utolsó sorban, a korrupcióért való felelősség szempontjából teljesen új, önálló jogalapot teremt, az ún. „cégvétek” (corporate offence) bevezetésével.
Mit takar a cégvétek?
A cégvétek azt az elvárást fejezi ki a vállalatokkal szemben, hogy proaktívan lépjenek fel a vesztegetési helyzetek megelőzése érdekében. A vesztegetés miatt az azt elkövető természetes személy felelősségétől függetlenül, önálló jogalapon, közvetlenül is felelősségre vonható a vesztegetővel meghatározott kapcsolatban álló cég, amennyiben az működése során a lehetőségekhez képest megfelelő mértékben nem tett meg minden annak érdekében, hogy megakadályozza a vesztegetés megvalósulását.
A cégvétek hatálya nem csak az Egyesült Királyság jogrendje alapján létrehozott vállalkozásokra terjed ki. Világszerte minden olyan (bármely más jog alatt alapított és működő) vállalkozás érintett, amely az Egyesült Királyság területén zajló gazdasági életben részt vesz. Az üzleti jelentét pontos fogalmát a jogszabály közelebbről nem határozza meg, mindössze utal arra, hogy egy adott iparághoz, illetve szakmához kapcsolódó működés annak minősül. Ezt a kritériumot vélhetően tágan kell majd értelmezni, így abba például egy fióktelep vagy kereskedelmi képviselet működtetése is beletartozhat.
A cégvétek alapján a vállalkozások vesztegetésért való büntetőjogi felelőssége megállapítható, ha a vesztegetést valamely, a vállalkozással kapcsolatban álló személy azzal a szándékkal követi el, hogy a vállalkozás számára előnyt szerezzen, vagy őrizzen meg. A vállalkozással kapcsolatban álló személyek körébe sorolhatók mindazok, akik a vállalkozás számára, annak nevében, illetve érdekében szolgáltatást nyújtanak, függetlenül attól, hogy az adott feladatot milyen (például képviselői, alkalmazotti vagy üzletféli) minőségükben látják el. Egy vállalkozás munkavállalói, ügynökei vagy leányvállalatai általában ebbe a körbe tartoznak.
Nyilván azt, hogy a vesztegető megfelel-e a fenti kritériumoknak, mindig az adott eset összes körülményének értékelése mellett lehet megállapítani. Ugyanakkor a Bribery Act 2010 egy megdönthető vélelmet állít fel, mely szerint a vállalkozás alkalmazottját ellenkező bizonyításáig a vállalkozással kapcsolatban álló személynek kell tekinteni, és így az általa elkövetett fentiek szerinti bűncselekmény egyúttal a vállalkozás büntetőjogi felelősségét is megalapozhatja.
Súlyos ítéletek, komoly pénzbüntetések
A Bribery Act 2010 büntetőjogi szankciói is súlyosak: a vesztegetési tényállások miatti pénzbüntetés mind a természetes, mind a jogi személyek esetében akár korlátlan mértékű is lehet, ezen felül a természetes személy elkövetők esetében a pénzbüntetés mellett akár 10 évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható. Érdemes megjegyezni, hogy e szankciók mellett adott esetben vagyonelkobzásra is sor kerülhet.
Az sem kizárt, hogy az Egyesült Királyság jogrendjétől eltérő jog alatt létrehozott társaságok a fentieken túl a honosságuk szerinti ország vagy akár harmadik ország antikorrupciós szabályozása (pl. FCPA) alapján is felelősségre vonhatók.
Az Egyesült Királyságban üzleti jelenléttel bíró vállalkozások ugyanakkor bizonyos mértékig fellélegezhetnek, mivel a Bribery Act 2010 lehetőséget teremt arra, hogy a corporate offence alapján felmerülő jelentős kockázataikat kiszűrhessék, vagy legalábbis csökkenthessék.
Az ún. önoltalmi eljárásrend (adequate procedures defence) jogintézménye keretében a szabályozás lehetővé teszi, hogy a vállalkozások egyfajta „belső védelmi rendszert” (corporate defence system) építsenek ki, amely megfelelősége esetén mentesülést jelenthet számukra a velük kapcsolatban álló személyek által elkövetett vesztegetések miatti büntetőjogi felelősségre vonás alól.
Az önoltalmi eljárásrend lényege, hogy a vállalkozás mindennapi életének részévé váljon egy olyan belső eljárásrend, amelynek révén a cég igazolni tudja, hogy minden szükséges lépést megtett annak érdekében, hogy a vele kapcsolatban álló személyek ne követhessenek el vesztegetést. Számos körülmény részletes elemzése szükséges a jogszabályi követelményeknek megfelelő eljárásrend kidolgozásához, az eligazodást segítheti, hogy a brit igazságügyi minisztérium kibocsátott egy iránymutatást, mely a vállalkozások számára összefoglalja a legfőbb kritériumokat.
Mi a teendő?
A Bribery Act 2010 által kialakítandó szabályozási környezet jellegére és a jogszabály hatályba lépésének közelségére tekintettel a szabályozás által érintett vállalkozások számára kulcsfontosságú, hogy a vállalati működésből eredő jelentős jövőbeli kockázataik csökkentése érdekében működésüket az új szabályok fényében felülvizsgálják, és a megfelelő belső eljárásrend kialakításához szükséges kockázatcsökkentő lépéseket mielőbb megtegyék.
a szerző cikkei