Jobb biológiai képalkotás folyékony lencsével
Egy új, hordozható eszköz nagy felbontású háromdimenziós (3D) képeket készít a bőr alatti sejtekről.
Az új, kézben tartható műszer közel infravörös fényt használ és folyékony lencsét tartalmaz, s a bőr alatti léziókról néhány másodperc alatt éles, 3D képeket készít. Segítségével 2 mm-nyivel lehet "belátni" a bőr alá, hogy megvizsgálják elsősorban azt, hogy az anyajegyek alatti sejtekben mutatkozik-e rákos elváltozás. Ha a Jannick Rolland, a Rochesteri Egyetem munkatársa által kifejlesztett eszköz megbízhatónak bizonyul, drámaian lecsökkenhet a szükséges biopsziák száma.
A csavarhúzó méretű eszköz felbontása 2 mikron, ami elegendő ahhoz, hogy látni lehessen vele, ha a sejtek magjai megnagyobbodtak – ez a rák egyik potenciális indikátora. A 3D kép alkotásához egy olaj-víz folyékony lencsét használnak. Gyenge elektromos feszültség hatására megváltozik a lencse alakja, és ahogyan ezt többször ismétlik, széles határok között újra és újra változik a lencse fókusztávolsága.
A rendszer többezer képet készít egy elváltozásról, mivel 30 ezredmásodpercenként kissé módosul a lencse fókusztávolsága, és így minden kép más-más mélységben ábrázolja a sejteket. Ezután egy algoritmus segítségével a sokezer kétdimenziós képből egyetlen háromdimenziósat alkotnak. Mint az eszköz alkotója elmondta, jelenleg rendelőkben, kórházakban próbálják ki a műszert, amelyet igen olcsón lehetne gyártani, ha beválik.
Az orvos hozzászorítja az eszközt a gyanús anyajegyhez, és perceken belül nagy valószínűséggel meg tudja állapítani, hogy érdemes-e biopsziát végezni – magyarázta a kutatónő, aki eredményei egy részéről az Amerikai Szövetség a Tudomány Haladásáért (AAAS) találkozóján számolt be múlt héten, Washingtonban.
Rolland tárgyalt már szemészekkel is a lehetséges együttműködésről: ők a szaruhártya szövetét néznék meg közelebbről, és szóba került a közös munka olyan kutatókkal is, akik azt vizsgálják, hogy miként alkot a bőr gátat a patogének behatolásával szemben. A módszert már Doppler-féle ultrahanggal is kombinálták, hogy a bőr alatti erekben vizsgálhassák a véráramlást.
A legnagyobb feladat azonban az, hogy demonstrálják, hogy az eszközzel megkülönböztethetők azok a rákos, illetve nem rákos sejtek, amelyeket még az orvos gyakorlott szeme sem tud elkülöníteni. Ennek igazolásához nagyon sok adatra lesz szükség.
A bőr alatti képalkotás már régóta nagy kihívása az orvostechnikának. "A bőr szövete erősen szórja a fényt, ezért a detektált jel igen kicsi a zajhoz képest" – mondta Ibrahim Abdulhalim, aki biológiai-orvosi optikai műszerekkel foglalkozik az izraeli Ben Gurion Egyetemen. A műszer alkotója optimista. Mint mondta, jó dolog látni, hogy az eszközök fejlesztésével hogyan újul meg a tudomány – számára ez nem csupán mérnöki munka.
