Tudomány
Jobb agyféltekével esünk transzba
2010. február 26. 14:39
A legújabb kutatások szerint a hipnózis során kevesebb kapcsolat van az agy bizonyos területei között, és kisebb aktivitással működik a racionális gondolkodásért felelős bal, és nagyobb aktivitással a művészi, jobb agyfélteke.
Ha valakire nincs hatással a hipnózis, ne a technikában vagy a hipnotizőrben keresse a hibát, hanem saját agyának „huzalozásában”. Úgy tűnik, akinek nem egyforma hatékonysággal működik a két agyféltekéje, könnyebben esik transzba. A New Scientistben most megjelent kutatási eredmények a hipnózis sokat vitatott biológiai alapjait erősítik. Az emberek kb. 15 százaléka rendkívül könnyen hipnotizálható, 10 százaléka viszont szinte sehogy. A többiek valahol a két véglet között helyezkednek el. Egyes szkeptikusok azt állítják, hogy igazi transz helyett a hipnotizáltak egy része a nagyobb beleélés miatt nagy valószínűséggel csak eljátssza a rá osztott szerepet. Miután kiderült, hogy a két agyfélteke nem egyformán működik a hipnózis alatt, már nem állítható, hogy szerepjátszásról van szó.
Peter Naish angol kutató éber állapotban lévő önkéntesek agyműködését akarta öszszehasonlítani, ehhez a hipnotikus érzékenység elfogadott tesztjét elvégezve választott 10 hipnózisra fogékony és 10 arra nem reagáló személyt. Ezt követően az önkéntesek olyan szemüveget kaptak, melyen egy LED-et erősítettek a keret jobb és bal oldalára. A LED-ek gyors egymásutánban villantak fel, és a vizsgált személyeknek meg kellett mondaniuk, melyik oldali LED villant fel először. Naish addig tesztelte vizsgálati alanyait, amíg a felvillanások közötti szünet olyan rövid lett, hogy az önkéntesek már nem tudták megállapítani a helyes sorrendet.
A kísérletből kiderült, hogy a hipnózisra fogékony önkéntesek jobban teljesítettek, ha a jobb oldali LED villant fel először. Ez arra utal, hogy a bal agyfélteke hatékonyabban működött (a látópályák részleges kereszteződése miatt a bal agyfélteke a jobb látóteret, a jobb agyfélteke pedig a bal látóteret látja). Ezzel szemben a hipnózisra nem reagáló önkéntesek esetében mindegy volt, melyik LED villant fel először.
Ez a fajta agyműködésbeli különbség akkor is fennállt, amikor Naish hipnotizálni próbálta a két csoportot. Hipnózis alatt a fogékony csoportba tartozó személyek láthatóan „állapotot” váltottak, gyorsabban vették észre, ha a bal oldali LED villant fel először (azaz a jobb agyfélteke volt aktívabb). A hipnózisra nem reagáló önkéntesek agyféltekéinek működési hatékonysága viszonylag egyforma maradt a vizsgálat alatt. Nem estek transzba, sőt, a feladatmegoldó képességük romlani kezdett.
Naish szerint a sikeres hipnózishoz az kell, hogy legalább átmenetileg a jobb agyfélteke vegye át az irányítást, márpedig ez azon személyeknél érhető el könnyebben, akiknek éber állapotban is eltérés mutatkozik két agyféltekéjük működésében, mégpedig a bal agyfélteke javára.
A magyar származású, Angliában élő pszichológus, Zoltán Dienes szerint ez a megfigyelés illik abba az elképzelésbe, miszerint a hipnózis során a balagyfélteke-dominancia jobb oldalivá válik. Az angol kutató a fejre helyezett ingerlővel létrehozott végzett mágneses stimulálás segítségével csökkenteni tudta a bal agyfélteke aktivitását, aminek következtében megnőtt a hipnózisra való fogékonyság. Naish úgy véli, ha valaki magától nem képes a jobbagyfélteke-dominancia létrehozására, e módszerrel segítséget kaphat bal agyféltekéje aktivitásának csökkentésére.
Oravecz Elvira, Népszabadság Online
