Jelentős előrelépések és problémás pontok az új jogszabályban
A gyorsan elfogadott egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényhez képest előrelépéseket tartalmaz az azt módosító kormányrendelet, amely a Magyar Orvosi Kamara több lényeges javaslatát is magában foglalja, mondta az InfoRádiónak Kincses Gyula, a testület elnöke, aki szerint a kormány több érdemi kérést figyelmen kívül hagyott.
Fontos, hogy változtak a kirendelés szabályai – hangsúlyozta, jelezve, hogy az eredeti törvény a kamarai tagok számára elfogadhatatlan passzust tartalmazott, hiszen kétszer egy évre volt minden egészségügyi dolgozó kirendelhető, de ez először 100 napra rövidült, majd az egyeztetés során a MOK javaslatára 44 napra csökkent. Kincses Gyula közölte: azzal is elégedettek, hogy sikerült részletes felmentési szabályokat alkotni a kérésnek megfelelően. A rendelet szerint nem rendelhető ki az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy, aki várandós, aki 3 év alatti gyermeket nevel, aki nagycsaládos, aki 16 év alatti gyermekét egyedül neveli, aki személyesen gondozza hozzátartozóját, aki igazoltan legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodásban szenved, aki szakvizsgája előtt áll, valamint aki öregségi nyugdíjra jogosult és nem járul hozzá a kirendeléséhez. Ha a 16 évnél fiatalabb gyermek mindkét szülője egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy, akkor csak az egyik szülő rendelhető ki.
A bért illetően is elégedettek lehetnek – árulta el a MOK elnöke. A béremelés már januártól jár, de az egészségügyi szolgálati jogviszony választásáról az eredetileg jelzettnél később, február 26-ig elég dönteni. A törvényben még két hónappal korábbi határidő szerepelt az új szerződés aláírásának lehetőségéről. Kincses Gyula szerint a határidő meghosszabbításával az orvosok és szakdolgozók nincsenek rákényszerítve arra, hogy hirtelen, előkészítetlenül döntsenek.
A negatívumok között több kérdést említett, kiemelve, hogy nem sikerült semmilyen érdemi eredményt elérni az összeférhetetlenségi szabályokban. Ez két területet jelent:
- a másodállások kérdését, illetve
- azt, hogy a magán- és közellátás közötti átjárhatóság hogyan van szabályozva.
A MOK szerint jó az a felvetése a kormánynak, ami a kiküldött tervezetben volt, hogy a szabályok életbe lépését tolják ki 2023-ig, s addig a meglévő munkajogi szabályoknak kell érvényt szerezni. Így lett volna idő arra, hogy felmérjék, a közellátást mennyire zavarja, ha ezeket a másodállásokat korlátozzák, mi az, ami ebből köz- és magánérdek, hogyan lehet összehangolni az ellátásokat, hogy betegérdekű legyen. A konszenzus elérésére lett volna két év, ehelyett semmilyen változás nem történt – hangsúlyozta.
A másodellátásokat illetően maradt az a szabály, hogy mindent, még a nem egészségügyi tevékenységet is engedélyeztetni kell – mondta Kincses Gyula, aki szerint remélik, hogy az engedélyeztetés szempontjai értelmesek lesznek, az ellátórendszer és a dolgozók érdekeit figyelembe veszik.
A másik kérdés a köz- és a magánellátás együttműködését akarja szabályozni. A törvény – az elnök szerint helyesen – azt mondta ki, hogy nem lehet ugyanazt a beteget kezelni a kórházban, akit előtte magánbetegként kezelt egy orvost. Ezzel azt a hálapénznek talajt adó gyakorlatot akarták megszüntetni, hogy a magánellátásban kezelnek valakit, akit aztán beutalnak a kórházba, és ott az orvos magánbetegként, munkaidő alatt ellátja, és mivel mást nem fogadhat el, csak hálapénzt, így fogadja el a kezelés ellenértékét. Ennek a célnak az érvényesítésével egyetért a kamara, de már a törvény indoklása is tartalmazott utalást arra, hogy a nőgyógyászat területén ezt fel akarják puhítani – fejtette ki.
