Jelentős e-egészségügyi beruházások várhatók

Az egészségügyet is elérő bürokráciacsökkentés hatására átalakuló intézményi struktúra és az ágazatba érkező uniós forrás informatikai téren is sok változást hoz magával, és egyúttal alkalmat ad a létező rendszerek modernizálására, illetve új digitális szolgáltatások indítására. A 20 milliárdos IT-fejlesztési keret révén számos XXI. századi megoldást vezethetnek be Magyarországon, és ebben az állam a versenyszférára is számít. 

Behozhatjuk a lemaradást

Várhatóan novemberre fog kiderülni, milyen EU-s forrásból támogatott konkrét fejlesztésekre lehet számítani az e-egészségügy területén a 2014-2020-as finanszírozási ciklusban. Dr. Máté Attila, az INFOTÉR e-Health munkacsoportjának vezetője úgy látja, éppen ezért itt az ideje innovációkban gondolkodni, illetve olyan létező megoldásokat felkutatni, amelyek már működnek máshol a világban, vagy akár hazánkban, és könnyen implementálhatók lennének a beteginformációs alkalmazásoktól kezdve a kórházi döntéstámogató rendszerekig. Az INFOTÉR egyesület több kezdeményezéssel is igyekszik támogatni ezt a folyamatot.

Új infrastruktúra épül

Máté Attila szerint az egyik legjobb példa az állami e-egészségügy és a versenyszféra lehetséges együttműködésére a telemedicina szolgáltatások területe, melyek során az ellátásban részesülő és az ellátó nem találkoznak közvetlenül, hanem online kapcsolaton keresztül kommunikálnak. Ezek a szolgáltatások jellemzően valamilyen digitális diagnosztikai, terápiás, távfelügyeleti eszköz és a hozzá tartozó alkalmazás segítségével működnek. Ugyanakkor ahhoz, hogy a különféle berendezések egységesen, bárhol használható információkat tudjanak produkálni, az adatok továbbításához, feldolgozásához, tárolásához és előkereshetőségéhez szükség lenne egy szabványos, közös informatikai platformra és a telemedicina folyamatokat meghatározó módszertanra is. Mindez egy új ökoszisztémát jelent, amelyben több alapvető definíció meghatározásra vár, mint ahogy az is fontos, hogy az egyes szereplők számára milyen előnyöket kell kínálnia egy ilyen rendszernek.

Szenzitív adat kontra statisztika

Szintén fontos kérdés az e-egészségügy területén a személyes adatvédelem, és az adatok felhasználásának kérdése is – teszi hozzá dr. Máté Attila. A konkrét beteghez kötődő információkat harmadik félnek nyilván nem lehet kiadni, de ezek az adatok „megfosztva” személyes jellegüktől kutatási és statisztikai célokat is szolgálhatnak. Ezt csak úgy lehet megvalósítani, ha az adatokat gyűjtjük és korszerű, big data elemző eszközökkel ún. adatbányászatot végzünk. Túllép a statisztikán már, ha az állampolgárok aktuális egészségi állapotát infokommunikációs eszközök segítségével felmérnénk, és az elemzésekből megmutatnánk és elmagyaráznánk számukra kockázataikat, és egyben a megfelelő kezelés lehetőségét is felajánlanánk nekik.

Hogyan kéne jól csinálni

Az INFOTÉR egyesület az e-egészségügyet illetően szakmai, innovációs transzfer és kommunikációs tevékenységet is folytat. Szakmai műhelymunkájuk eredményeként júniusban 30 pontból álló projektjavaslatot készítettek arról, hogy milyen konkrét fejlesztéseket javasolnak az e-egészségügyben az elkövetkezendő években. Javaslataik hat terület fejlesztését célozzák: lakossági digitális kommunikáció és kompetenciafejlesztés, telemedicina megoldások bevezetése, ágazati adatvagyon hasznosítása, adat és információbiztonság javítása, központi vezetői döntéstámogató rendszerek, és a népegészségügy informatikai fejlesztése. A javaslatcsomagot eljuttatták a döntéshozóknak is.  

Fórum az egyeztetésre

November 8-án, a már hetedik éve megrendezett INFOTÉR konferencia nulladik napján a tavalyi sikereken felbuzdulva ismét külön tematikus e-health konferenciát szerveznek, amelyen az állami-, üzleti- és civil szféra szakemberei egyeztethetik álláspontjaikat, elképzeléseiket az e-egészségügy jelenéről, jövőjéről. A konferencia fő célja, hogy a résztvevők első kézből, a forrásokért felelős intézmények vezetőitől kapjanak hiteles információkat a következő évek ágazati e-egészségügyi fejlesztéseiről. A rendezvény idejére az ágazat vezetése várhatóan már konkrét elképzelésekről tud majd beszámolni.

A rendezvény másik, nem kevésbé fontos célja, hogy az ágazat szereplői számára bemutassa a hazai egészségügyi innovációs kkv-műhelyekben és start up-okban folyó magas szintű munka eredményeként megvalósuló hazai innovatív technológiákat, melyeknek méltó helye lenne a magyar egészségügyben. Szintén ezen a konferencián fogják ismertetni annak a kutatásnak az eredményét, melyben a hazai orvosok digitális eszközök felhasználási szokásait vizsgálja. A konferencián bemutatkozik egy innováció, mely az egészségügyi megoldásokat szemüvegen keresztül a virtuális térben mutatja be.