Ismét kihallgatják a várost
Megkezdődtek az előkészületek Budapest új stratégiai zajtérképének elkészítésére, a munka szakmai felügyeletére kiírt pályázatot az Opakfi nyerte.
Kvojka Ferenc, az Optikai, Akusztikai, Film- és Színháztechnikai Tudományos Egyesület (Opakfi) főtitkára arra emlékeztette az MTI-t, hogy a légszennyezés után a zaj a környezeti károk legfőbb forrása. Az Európai Unió minden 100 ezer lakosú város számára előírja stratégiai zajtérkép megrajzolását, ez útmutatóként szolgálhat többek között új építkezéseknél, a városi forgalom tervezésénél.
Budapesten 20 millió ponton rögzíti a zajterhelést különféle napszakokban. Így született 2007-ben a város első zajtérképe is, ami azonban az elmúlt évek beruházásai következtében mára elavult. A főtitkár példaként említette az időközben átadott M0-s körgyűrűt, de a Megyeri híd, a felújított Margit híd, a 4-es metró vagy az átépített Kossuth tér is jelentősen megváltoztatta az érintett környék zajterhelését. S érezhető hatást fejt ki az M3-as és az M5-ös autópálya bevezető szakasza mentén kialakított zajvédőfalrendszer is.
A mérések tanúsága szerint Budapest leginkább zajjal terhelt területei az autópályák bevezető szakaszai, ide sorolható például az M3-as közelében lévő rákospalotai temető is. A Margitsziget csendje is viszonylagos, mert a Dunán a pesti és a budai oldalról átsodródnak a rakparti autóforgalom keltette zajok, amelyek éjjel is elérik a 40-50 decibelt - sorolta a szakember. Meghatározása szerint zavartalan éjszakai alvás esetén is 25-30 decibel erősségűek a "csend hangjai". A 120 decibel erősségű zaj viszont már az egészséget károsíthatja - tette hozzá.
