Ismét a háziorvos-hiányról

Az országban jelenleg 277 tartósan üres körzet van – ez 39-cel több, mint tavaly ilyenkor. Az emelkedés lehetséges okairól a Magyar Narancs kérdezte az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatalt, ahol közölték, a növekedésnek számtalan oka lehet, az egyik a háziorvosok elöregedése. Hozzátették: a betöltetlen körzetek gyakran olyan lakosságszámot érintenek, amely nem teszi rentábilissá a körzet fenntartását. „Ráadásul vannak önkormányzatok, amelyek nem is kívánják betölteni a körzetet, annak működtetésére inkább a helyettesítési formát választják.” Az ÁNTSZ egyebek mellett úgy véli, az önkormányzatok és a jogszabályok is felelősek a kialakult helyzetért. „Sajnos a jelenlegi szabályozás nem kötelezi az önkormányzatokat az egymással való együttműködésre (…), pedig egy a jelenlegihez képest más körzetstruktúrával, munkamegosztással sok esetben volna kezelhető a kiesett háziorvosi feladatok ellátása.”

A valóságban viszont inkább azt látni, hogy egyes települések „vért izzadnak”, hogy saját háziorvosuk legyen – eredménytelenül. Jó példa erre két baranyai kisközség, Ibafa és Nemeske, ahol már több mint tíz éve betöltetlenek a háziorvosi státuszok, hiába ajánlottak fel szinte bármit az önkormányzatok.

Ha egyszer lesz erre kormányzati szándék, akkor a feladat a nagy egész megváltoztatása lenne – ezt mondja dr. Selmeczi Kamill, a FAKOOSZ Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke. „A jelzések, figyelmeztetések, javasolt megelőző, kezelő stratégiák ellenére máig halogatják a releváns döntések meghozatalát, és főként az egészségügy GDP-arányos részesedésének jelentős emelését. Az állam folyamatosan, jelentős összeggel tartozik az egészségügynek, minden, még mindig benne dolgozónak az eddig elvégzett munkáért és a távozók helyett elvégzett túlmunkáért!” – hangsúlyozza.

„Ha Baranyában minden háziorvos, aki nyugdíj mellett dolgozik, holnap abbahagyná a munkát, összedőlne az egész ellátási rendszer – mutat rá a helyzet súlyosságára egy a baranyai megyehatár mellett élő orvos, aki neve elhallgatását kérte. – Több mint negyven éve praktizálok, a fiam is orvos lett, de nem akar követni a pályán, így nem tudom, kire hagyhatnám a praxisomat. Régebben 1400-an tartoztak az ellátási körzetembe, ma 1100-an. A falvakban, főlegaz aprófalvas térségekben a lakosság száma egyre csökken, így az utánuk járó normatíva is kevesebb lesz. Nehéz mindent kigazdálkodni a havi állami juttatásból, és ha minden ugyanígy megy tovább, ez csak egyre nehezebb lesz. Alapvető változtatásokra lenne szükség, és sokkal nagyobb állami támogatásra – véli a doktornő. – A városi háziorvosi ellátás teljesen más, mint a falusi. Ott a betegek szakrendelésre mennek, ha olyan problémájuk van, ami oda tartozik. A falvakban azonban – bár már sokat változott a helyzet – mindennel a háziorvost keresik fel először. A vegyes körzetekben ráadásul a szülők mellett a gyerekek is odajárnak, így az orvos mindenkit megismer, ez az igazi családi orvoslás. Helyettesítésben ezt nehéz kivitelezni, hiszen a saját körzet ellátása mellett (ami több faluból is állhat) egy másikat is vinni kell, ami azzal is járhat, hogy nem jut elég idő a betegekre.