Így válhat füstté a háziorvosok vagyona
Ha az OEP jogértelmezése helyes, akkor vajon miért fizetnének az orvosok a praxisért? – teszi fel a kérdés a Népszabadság cikke.
Érdekes rejtvényt adott fel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) a háziorvosoknak egy tájékoztatójában. Az OEP a Tardon kialakult alapellátási válság kapcsán ugyanis azt írta: „Egyik orvos sem tulajdonosa egyetlen háziorvosi praxisnak sem.” (Mint ismert, két szomszédos borsodi faluban, Tardon és Cserépváralján hosszú hónapok óta megoldatlan a háziorvosi ellátás, ami egyre fokozódó feszültséget okoz az ott élőknek.) Az egészségbiztosító álláspontja azért különös, mert a háziorvoslás jogáért a praxiscseréknél az érintettek milliókat fi zetnek ki.
Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár korábban maga is azt nyilatkozta, hogy 8-10 milliós árat lehet majd szabni a háziorvosi praxisokért, amelyeket az úgynevezett praxiskezelő központ által nyújtandó hosszú lejáratú, kamatmentes hitelek segítségével vásárolhatnak meg a fi atal orvosok. Kérdés: ha az OEP jogértelmezése helyes, akkor vajon miért fi zetnének az orvosok a praxisért? Választ lapzártáig nem kaptunk senkitől.
A praxistörvénnyel kapcsolatos problémák között a kezdetek óta az első helyen szerepel a háziorvosi működtetési jog mint vagyonértékű jog megszűnésének rendezetlensége. Szakemberek szerint az elmúlt időszakban ez azért nem jelentett látványos problémát, mert a törvény hatálybalépésekor ingyen szerezték meg a működtetési jogot a rendszerben már bent lévő háziorvosok, így ők nyilvánvalóan másként élik meg annak ellenérték nélküli elvesztését, mint azok, akiknek azt később több millió forintért kellett megvásárolniuk – olvasható a Népszabadság cikkében.
