Az OEP magára haragította a tardiakat
„Nincs hova hátrálnunk, amikor Keszthelyi Gyulának innen mennie kellett, vele mentünk Cserépváraljára, de most nincs tovább – idézi az egyik tardi tüntetőt a NOL.
- Durvul a tardi válsághelyzet – újabb fejlemények
- „Orvos van, inzulin nincs, csak rendkívüli bonyodalmak”
- Tardi példátlan: „Nem fog sikerülni, én maradok”
- Példátlan botrány: egy falutól elvették az ingyenes orvosi ellátást
- Nincs itt panasz, csak baj van
- Orvosa után ment a falu
- Nyolc óra ötven beteggel
- Halott a tűző napon
- Mennyit keres az orvosi kamara elnöke?
- Az országos tiszti főorvos beismerte, hogy hibázott
- Nyomozás az orvosi kamara ellen
Tardon a héten utcai tüntetésen követelték vissza a számos egészségügyi vitából, perből országosan ismert háziorvosukat, akit – bár a paraxisjog máig az övé – erős hatósági közreműködéssel immár a második faluból is kiszorítottak. (A történet előzményeiről már olvashattak nálunk is: 05.09. 05.08., 05.06., 05.05.)
A NOL riportja, amelyből most csak egy kisebb részt idézünk, arról is megemlékezik, hogy Keszthelyi karcossága és mániákus igazságkeresése, ami a hivatalosságok számára oly kellemetlenné teszi, kifejezetten érték a betegei számára:
„ ... van más varázsa is a doktornak. Erős, szuggesztív személyiség, s miután izgágaságáról, jogtudatosságáról híres, betegeinek nem kell hosszú hónapokig vizsgálatokra várnia. A doktor megírja a beutalót és aztán odaszól, időpontot egyeztet, és ha kell elmondja a vonal túlvégén lévőknek, hogy mi áll a jogszabályokban az adott helyzetet illetően. Senki nem kockáztat, nem haragít magára egy ilyen embert. Keszthelyi Gyula betegeinek az ellátása ettől aztán gyors és csaknem zökkenőmentes.
„Tűrhetetlen, hogy a tardiak és a cserépváraljaiak egészsége nem az orvos, hanem a politikusok kezében van” – mondja egy másik asszony. Gyógyszerekből ugyan „spájzoltak”, azzal még legalább négy hétig kihúzhatják, kivéve az inzulint, abból lehet előbb is baj.” Van, aki idős apja miatt aggódik. Azelőtt Keszthelyi Gyula mindig jött és kicserélte az ágyhoz kötött apja katéterét, most meg nem nyúlhat a beteghez. Az asszony zsebkendője sarkát gyűrögeti, fogalma sincs, hogy eztán mi lesz: hívná a doktort, de nem meri. És itt a téren sem kapott arra választ, ki fogja kicserélni azt a katétert, s ki az, aki miatt meg kell várnia míg elfertőződik.
Mi lesz, visszamegyünk az ötvenes évekbe? – kérdi Varga Gyuláné, aki szerint amit most csinálnak a beteggel, az borzasztó. A férje nemrég elesett, mindketten túl vannak hetvenen, Egerbe kellett menni, ott aztán azt mondták: a hazautat meg kell oldani, nem tudnak betegszállító autót biztosítani. Se busz, se vonat nem volt, éjszakára ott kellett maradni Egerben, másnap viszont, amikor vitte a rendelőbe Keszthelyi doktornak a kórházi papírokat, azt látta, hogy öten jöttek három luxusautón az orvost ellenőrizni. Arra volt pénz, meg autó, a férje szállításra meg nem, és most ezek veszik el az orvosát? Milyen világ ez?” - olvasható a nol.hu riportjában.
