Így áll a Semmelweis XXI. fejlesztési projekt
A projekt számos elemében sikerült előre lépni, közel 6 milliárd forintos kormányzati fejlesztési forrás már most biztosított – mondta Merkely Béla.
A júliusi kinevezése óta eltelt fél évet értékelve a rektor kiemelte egyebek mellett, hogy felállt a programjában leírt, megerősített rektori szerepkörhöz kapcsolódó vezetés és elkezdte működését az SZMSZ-t megújító Szervezetfejlesztési Tanács. Tapasztalatait összegezve hangsúlyozta, hogy a Semmelweis Egyetem legfőbb értéke az emberi erőforrása, amit minden fórumon képvisel. Kitért arra is, hogy a Kútvölgyi Klinikai Tömb, valamint a Pulmonológiai Klinika költözése fejlesztéseket és az egyetemi kampusz-jelleg erősödését is maga után vonja.
Rendkívül intenzív volt az elmúlt félév, mind a munka, a megoldandó feladatok, mind az egyetem érdekeinek kormányzati és egyetemi szintű képviselete tekintetében – értékelte az elmúlt hónapokat dr. Merkely Béla, hozzátéve, hogy már a tavaly július 1-jei rektori kinevezését követő klinikai és elméleti intézeti látogatásokon is egyértelműen látszott: a Semmelweis Egyetem legfőbb értéke az emberi erőforrása. „Ennek megfelelően képviseltem ezt minden fórumon, a költségvetés során is, legyen szó akár az életpályamodell továbbviteléről vagy a kisértékű utalványokról” – emelte ki. A rektor kiemelten kezelte és kezeli a hallgatókkal való kapcsolatot is, mindig nyitott az általuk jelzett felvetésekre. A kurrikulumot nem lehet a hallgatók és az oktatók nélkül megújítani, hiszen ők ismerik a legjobban az egyetemet. Ugyanakkor az is elengedhetetlennek tűnik, hogy a négy hazai orvosképző egyetem, alapjait és céljait tekintve, hasonló oktatási reformot hajtson végre. Éppen ezért rendszeres az egyeztetés a társegyetemekkel, illetve a cél elérésének érdekében jött létre a rektori programban vállalt Semmelweis Lab ebben a témában is, és emellett óriási előrelépés volt az ösztöndíjak és egyéb juttatások rendszerének megújítása, az egységes egyetemi Térítési és Juttatási Szabályzat létrehozása is. A hallgatók véleményére a további fejlesztési folyamatok során is kiemelten számít a rektori vezetés, mind képviseletükön, a Hallgatói Önkormányzaton keresztül, mind közvetlenül is.
Merkely Béla kitért arra is, hogy bár a tervezettnél lassabban, de felállt a programjában leírt új rektori szerepkörhöz kapcsolódó vezetés, így a rektorhelyettesek mellett a több terület szakmai tudását ötvöző Rektori Kabinet is megkezdte működését, januártól pedig szenátusi főtitkár segíti az egyetem rektorának, Szenátusának munkáját, és most már SZMSZ-ben rögzítve működik a Professzorok Semmelweis Kollégiuma. Ugyan az eredményei még nem látszódhatnak, de a rektori és kancellári területet is magában foglaló Szervezetfejlesztési Tanács is elkezdte működését, melynek elsődleges feladata az SZMSZ megújítása.
A kancellárral folytatott egyeztetések eredményeként, a nemzeti felsőoktatási törvény decemberi módosításának megfelelően a kancellári irányítás mellett, rektori szakmai irányítás alá is került több szervezeti egység, így a Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatósága, a Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatóság, a Központi Könyvtár. A hatékonyság javítása és a klinikai képzési orientáció megerősítése érdekében átalakul a szak- és továbbképzési feladatok adminisztrációja, létrejön az egységes Szak- és Továbbképzési Központ.
A rektor beszélt arról is, hogy bár a tavalyi költségvetést erős késéssel fogadta el a Szenátus, sikerült elérni, hogy az eredeti tervekhez képest minimális klinikai fejlesztést is tartalmazzon, valamint azt, hogy a következő években már március végéig legyen előterjesztett költségvetés. „Határozott célom, hogy idén már egy a teljesítményt elismerő, ösztönző költségvetés irányába tudjunk elmozdulni” – jelentette ki a rektor.
A belső szervezeti változtatások kapcsán Merkely Béla úgy vélte, néhányan talán úgy érezhetik, hogy túl sok konfliktust volt kénytelen felvállalni az elmúlt időszakban, ugyanakkor határozott, rövid és hosszútávú stratégiában is gondolkodó vezetőként meggyőződése, hogy ezek nélkül nem lehet elérni impozáns célokat. Mindehhez persze kell egy megfelelő csapat; rektorhelyetteseimmel, vezetőtársaimmal azért dolgozunk, hogy 2030-ra a Semmelweis Egyetem a világ legjobb 100 egyeteme és Európa 5 legjobb gyógyító egyeteme közé kerüljön – emelte ki a rektor, hozzátéve, hogy ez csak közösen, összefogással sikerülhet és továbbra is számít minden egyetemi polgár együttműködésére.
Merkely Béla az elmúlt időszakban elindult fejlesztésekkel kapcsolatban elmondta: nagyjából egy évvel azután, hogy a kormány 2017 végén jóváhagyta a Semmelweis XXI. fejlesztési projektet, annak egyes elemeiben sikerült előre lépni. A kormányhatározatban megítélt 4 milliárd forintos tervezési, fejlesztési forrásból 3,5 milliárd forint már most biztosított a 2019-es egyetemi költségvetésben. „Itt kaptunk is, de sajnos adnunk is kell ezért, és persze haladhatnának gyorsabban is a fejlesztéseink. Azonban fontos azt látnunk, hogy most már minden kar és a Klinikai Központ előtt is számos fejlesztési lehetőség van” – fogalmazott.
Még 2019-ben megkezdi működését az egyetem új, megemelt kapacitású meddőségi, más néven In Vitro Fertilizációs (IVF) Központja, amelynek első lépésben a Külső Klinikai Tömb ad helyet, amíg el nem készül a végleges helyszín a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Baross utcai telephelyén. Erre már 1,6 milliárd forint fejlesztési forrást kapott az egyetem.
A rektor részletezte a további egyetemi fejlesztésekkel kapcsolatban közelmúltban megjelent három kormányhatározatot is. A 2018. november végén megjelent kormányhatározat értelmében új gyógyszerkutatási központ épülhet az egyetemen. A Gyógyszerésztudományi Kar fejlesztésének részeként a Hőgyes–Schöpf-Merei Gyógyszerkutatási Centrum kialakításához helyet adó IX. kerületi, egykori kórházingatlan egészének állami tulajdonba kerüléséről, majd a Semmelweis Egyetem vagyonkezelésébe adásáról határozott a kabinet. Ezzel kapcsolatban a közel 20 ezer négyzetméteres új központ tervezésére a pályázat kiírása meg is történt.