Idegentest-fertőzések
A modern orvostudomány eredményei nem csupán a korszerű diagnosztikával és gyógyszeres kezeléssel függenek össze, hiszen a gyógyítás mindennapi része az eszközhasználat. Egyre nő azoknak a betegeknek a száma, akik szervezetükben valamilyen idegen testtel – stenttel, kanüllel, katéterrel stb. – élnek, és az idegen testek is egyre hosszabb „élettartamúak”. Egyre több idegen testtel összefüggő fertőzéssel kell tehát számolni.
Már a primer ellátás során, akár a beteg otthonában vénabiztosításként intravascularis eszköz kerül bevezetésre. Az intravascularis eszközök használata végigkíséri az intenzív ellátást, az onkológiai, hematológiai kezelést, a kórházi kezelést. A fogorvos implantátumot ültet be. A beteg életminőségének javítására szemészeti műlencsét, ízületi protézist kap. Az agynyomás-fokozódás tartós csökkentésére liquorsöntöt viselnek a betegek. Az elzáródott ereket graftokkal pótolják vagy hidalják át. Az elzáródott epeutakba stent kerül. A szívritmuszavarok megoldását pacemaker adja, a keringést ICD javítja, a szívbillentyűk hibáit műbillentyűvel korrigálják, súlyos keringési elégtelenség esetén műszív beültetésére kerülhet sor. Vizeletelakadás esetén katétert kap a beteg. A dialíziskezelést kanülökön, Denver-söntön keresztül végzik. A plasztikai sebészet műanyag eszközök beültetésével elégíti ki adott esetben a páciensek esztétikai igényeit. A felsorolás nem lehet teljes. Az idegen testek használata, a gyógyítás bármely területéről legyen is szó, infekciók kockázatával jár.
Az infekciók kialakulásában számos tényező játszik szerepet. Egyrészt meghatározóak a beültetett idegen test felületi tulajdonságai, kérdés, hogy az implantátum felszíne mennyire teszi lehetővé a kórokozók megtapadását. Ha jó az eszköz biokompatibilitása, kevéssé fog kiváltani önmagában gyulladásos reakciót. A szervezet védekezőképessége is döntő jelentőségű, hiszen ép immunitás mellett jobban lehet számítani az idegen testet veszélyeztető kórokozók eliminálására. Ismert, hogy az idegen test felszínén a neutrofil granulocyták működése zavart szenved. A virulens mikroorganizmusok, például a Staphylococcus aureus könnyebben és gyakrabban okoz idegentest-fertőzést. Azok a kórokozók, amelyek képesek biofilmképzésre, extracelluláris produktumaikkal megvédik magukat a szervezet védekező mechanizmusaival szemben, és kevéssé hozzáférhetők az antibiotikumok számára. A kórokozók adherenciája és virulenciafaktorai, a szervezet és az idegen test kölcsönhatása eredményeként jöhet létre a fertőzés.
Az idegentest-fertőzések jelentkezhetnek rövid lappangási idővel, de a beavatkozással összefüggésben akár hetekkel, hónapokkal később is, és az idegen testtel élőknél az implantáció után évekkel is felléphet fertőzés. Élesen elválaszthatók egymástól a korai és késői fertőzések, de vannak olyan fertőzések, amelyek bár összefüggésben vannak a beavatkozással, csak későn kerülnek felismerésre. Más infekciókhoz hasonlóan ismertek hajlamosító tényezők: cukorbetegség, autoimmun betegségek, kortikoszteroidkezelés, más immunszuppresszív kezelések.
Korai fertőzések
Bármilyen idegentest-beültetésről van szó, azzal összefüggő fertőzést kell gyanítani, ha az infekció tünetei jelentkeznek láz, hidegrázás és egyéb panaszok, például fájdalom formájában, miközben ezt a gyulladásos paraméterek emelkedése kíséri. Kulcsfontosságú a hemokultúra vétele, és az érintett területről vett mikrobiológiai minta vizsgálata. Ízületi protézisek vagy lemezes oszteoszintézis esetén a beteg jelzi az érintett terület duzzanatát, fájdalmasságát. A pacemakerzseb felett fluktuáló duzzanat alakul ki. Az intravascularis eszközök bemeneti nyílásánál genny jelenhet meg, vagy fájdalmas duzzanat, bőrpír észlelhető a kanül lefutása mentén. Műlencse-beültetés után hypopyon észlelhető. A rövid lappangási idővel (7–9 nap) jelentkező, posztoperatív fertőzések döntő többségét Staphylococcus aureus okozza. Idegen testek beültetését a maximális sterilitás betartása mellett kell végezni, a beavatkozásokat S. aureus ellen hatásos antibiotikum-profilaxis mellett végzik. Ennek ellenére jelentkezhetnek infekciók, gyakrabban a S. aureust hordozó betegeknél vagy hajlamosító tényezők esetén. A fertőzéseket okozhatják olyan kórokozók, amelyek rezisztensek a profilaxisként alkalmazott antibiotikumokkal szemben. A fertőzések korai felismerése és adekvát kezelése elengedhetetlen. Korai fertőzések esetén az ízületi protézisek korai feltárással, debridementtel és megfelelő antibiotikum-kezeléssel megmenthetők. Agresszív kórokozók esetén korai műbillentyű-endocarditisben reoperáció szükséges. Az intracardialis eszközöket korai fertőzés esetén el kell távolítani.
A műtétek során kis virulenciájú baktériumok kerülhetnek az idegen testek felszínére. Döntően a bőrflóra tagjairól van ilyenkor szó, a koaguláznegatív staphylococcusok, a Propionibacter acnes és a Corynebacteriumspeciesek sorolhatók ide. A fertőzés tünetei fokozatosan alakulnak ki, az ízületi protézis lazulása, a liquorsönt elzáródása jelezheti a fertőzést. Ezek a kórokozók biofilmet képeznek, a kimutatásuk esetenként problematikus. A mintavétel eredményének interpretációja is nehéz lehet, hiszen a mintavétel során kontaminánsként is ezek a mikroorganizmusok jönnek szóba. Az antimikrobás kezelés nehézséget jelent a kórokozók rezisztenciája miatt is. Az ízületi protézisek ilyenkor nem menthetők meg.
Késői fertőzések
Az idegen testtel élők esetében a szervezet távoli helyein zajló fertőzésekből véráramfertőzés útján évekkel a beültetés után is kialakulhat olyan fertőzés, amely a protézist, a műbillentyűt, a pacemakert érinti, és akár az életet veszélyezteti. Salmonellosis nyomán akár az érgraft, akár az ízületi protézis érintett lehet. Az alsó végtagon zajló orbánc direkt ráterjedéssel veszélyezteti a térdízületi protézist. Kulcsfontosságú tehát a véráramfertőzések dokumentálása és megfelelő kezelése idegen testet viselők esetében. A műbillentyűvel, intracardialis eszközökkel élők, epeúti stentet viselők esetében a láz hátterében az első gondolat mindig az idegen testek érintettsége legyen!
A protézisfertőzések, az intracardialis és az intravascularis eszközökkel összefüggő fertőzések diagnosztikájáról, interpretálásáról és kezeléséről az elmúlt évek során amerikai és európai ajánlások születtek. Ez azt jelzi, hogy jelentős problémáról van szó. Egyre több beteg életminősége és életkilátásai javultak a beültetett idegen testeknek köszönhetően. A beavatkozások költségesek, ezért mindent meg kell tenni az idegentest-fertőzések megelőzése, illetve megfelelő ellátása érdekében.
