A magyar nők a legkövérebbek az Európai Unióban
Megháromszorozódott az elhízott gyermekek száma Magyarországon
Hazánkban tavaly a hétévesek körében minden negyedik lány és minden ötödik fiú túlsúlyos vagy elhízott volt. Jelenleg az Európai Unióban több mint tizenkétmillió elhízott vagy túlsúlyos gyermek van; évente 400 ezerrel nő a túlsúlyos és 85 ezerrel a kövér gyermekek száma. "Tehát, ha nem történik semmi, akkor egy katasztrófahelyzet áll elő" - mondta Martos Éva, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) főigazgatója egy a gyermekkori elhízással kapcsolatos konferencián.
Az elmúlt húsz évben minden korcsoportban megháromszorozódott az elhízott gyermekek száma Magyarországon - tette hozzá a főorvos. A konferencia - amelyen a nemzetközi és a hazai helyzet alapján a gyermekkori elhízás visszaszorításának a lehetőségeit vitatják meg - célja, hogy a számadatokkal a szakemberek és a döntéshozók figyelmét is felhívják arra, valamit tenni kell.
Az adatokra utalva Martos Éva úgy fogalmazott: "ha nem történik semmi, akkor egy katasztrófahelyzet áll elő".
Kiemelte, hogy a gyermekkori elhízás következtében már a gyermekek körében is egyre gyakoribbak az olyan - korábban a felnőttekre jellemző - betegségek, mint a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség.
A felnőttkori kövérséggel kapcsolatban is végeztek vizsgálatot 2009-ben. A reprezentatív méréseken alapuló adatok szerint a magyar nők körében a túlsúly és az elhízás előfordulási gyakorisága az uniós tagállamok között a legmagasabb. A férfiak körében pedig négy tagállam előzi meg Magyarországot.
Martos Éva utalt arra, már az Európai Parlamentben is megfogalmazták korábban: el kell érni, hogy a gyermekkori elhízás témája lekerüljön a napirendről. Ennek fényében az uniós stratégiában is azt tűzték ki célul, hogy 2015-re a tagállamokban megfordítsák a jelenleg növekedő tendenciát. Ennek kapcsán megemlítette, hogy Franciaországban és Svédországban, ha megfordítani nem is sikerült, de megállították a gyermekkori elhízás arányának növekedését.
Az OÉTI főigazgatója szerint Magyarországon is országos szintű kezdeményezésekre van szükség. Ennek kapcsán kiemelte az intézet által a témában indított akciókat, köztük a tavalyi, "Startolj reggelivel!" elnevezésű programot. Most is tart az úgynevezett Happy Hét, az első, vízfogyasztást népszerűsítő program Magyarországon - tette hozzá. E programban az idén 77 iskola és óvoda vesz részt. Ennek keretében 19 cég ingyenesen vagy kedvezményes áron biztosítja a vizet, ezzel egy időben pedig az intézmények büféiben beszüntetik a cukros üdítőitalok árusítását is.
Ennek kapcsán Martos Éva kiemelte: csak azok a programok lehetnek sikeresek, amelyekben az oktatás együtt jár az egészséges választék biztosításával. Nem elegendő viszont a gyermekek egészségre való nevelése, a pedagógusokat és a szülőket is be kell vonni. Ezért például a szülők is kapnak egy tájékoztatót arról, mit tehetnek ők, például milyen reggelit csomagoljanak a gyermeküknek.
Martos Éva a sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva a "hamburgeradó" ötletére reagálva azt mondta: ha ezt azokra az élelmiszerekre vetik ki, amelyek nem alapvető élelmiszerek és nem részei az egészséges táplálkozásnak, akkor az szerinte jelentős előrelépést jelenthet az egészségesebb életmódot tekintve is.