Hova tűnt heti 50-80 ezer fertőzött?
A koronavírus-járvánnyal kapcsolatban nyilvánosságra hozott számok hátterét próbálta felderíteni összeállításában a VálaszOnline.
Magyarországon regisztrálták vasárnap az egymillió lakosra jutó legtöbb igazolt koronavírusos halálesetet a világon. Hogyan beszélhet eközben járványplatóról az országos tisztifőorvos? Mit jelez, ha a halottak száma nő, a lélegeztetőgépen levők száma viszont csökken? Miért emelkedett jobban az összhalálozás, mint a koronavírusban elhunytak száma? És miért csak vidéken? Egyes megyékben miért van idén feltűnően sok halott? S végül, mi következik ebből a karácsonyi ünnepekre? Ezekre a kérdésekre keresete a válaszokat a VálaszOnline.
A koronavírus miatti átlagos halálozás egy-másfél százalék körül alakul, ha valahol ennél magasabb értéket látunk, akkor két dologra gyanakodhatunk: túl keveset tesztelnek, és emiatt az enyhe esetek rejtve maradnak, vagy olyan társadalmi csoportot ér el tömegesen a vírus, amelynek magasabb a halálozási kockázata. Vagyis az időseket.
A múlt héten összesen 1134 koronavírusos halt meg Magyarországon, ők öt-hat héttel ezelőtt fertőződhettek meg. Ha maradunk az egy, másfél százalékos halálozási aránynál, ez azt jelenti, hogy heti 76-113 ezer közötti fertőzöttből veszíthettünk el ennyi koronavírusost. Ám öt-hat héttel ezelőtt hivatalosan csak 19-30 ezer új esetet mutattak ki. Sok a rejtve maradó fertőzött, kevés a teszt, az enyhe eseteket fel sem ismerik, a családtagok vizsgálatát gyakran feleslegesnek tartják, ha már van egy koronás a családban. Az emberek féltik a jövedelmüket, nem akarnak akár hetekre táppénzre menni. Nem ritka az sem, hogy a munkahely jelzi a munkavállalóinak: ha betegek, maradjanak otthon, de ha enyhék a tüneteik, ne teszteltessék magukat, mert nem szeretnék, ha miattuk a fél üzem, műszak karanténba kerülne.
A számok így is árulkodóak, a 44-45. hétről beszélünk, amikor másfélszeresére nőtt a hivatalosan kimutatott fertőzöttek száma az előző héthez képest. Azóta ez a növekedési arány megjelent a halálozási számokban is. Felelős ezért a kormány és a járványügy? Ha a magas érték abból adódik, hogy a lakosság nem tartotta be a járványügyi szabályokat, nem viselt maszkot, a boltokban egymás sarkába taposott a másfél méteres biztonsági távolság betartása helyett, nem mosott gyakran és szappannal kezet, nem teszteltette magát a tünetei ellenére, akkor erről nem a kormány tehet.
Legfeljebb annyiban, hogy későn hozott meg néhány óvintézkedést, nem rendelt el a többi közép-európai országhoz hasonlóan zárlatot, nem biztosított elegendő számú tesztelési lehetőséget, nem ösztönözte otthonmaradásra a fertőzötteket és a kontaktszemélyeket, későn lépett, engedte elfertőződni az óvodákat, az iskolákat, a vírus ezért szabadabban terjedhetett.
Alapvetően azonban az embereknek és a környezetüknek kell megvédeniük magukat.
