Hősök és gonoszok
A JAMA Dermatology tanulmánya bemutatja, milyen bőrgyógyászati jellegzetességekkel ábrázolják a klasszikus mozifilmek a gonoszokat, a Nature Human Behaviour cikke pedig azt elemzi, hogy a szuperhősökért való lelkesedés velünk született tulajdonság lehet.
Gyakori, hogy a mozifilmek bőrgyógyászati jellegzetességekkel ábrázolják a gonosz szereplőket. A JAMA Dermatology cikkében – Dermatologic Features of Classic Movie Villains – The Face of Evil - Julia A. Croley és munkatársai (University of Texas) bemutatják, hogy az Amerikai Film Intézet legnagyobb filmhősöket és -gonoszokat felsoroló listájának első 10-10 helyezettje milyen dermatológiai sajátosságokkal bír.
A bőrgyógyászati jellegzetességekkel ábrázolt gonoszok a következők:
Dr. Hannibal Lecter (A bárányok hallgatnak, 1991), Mr. Potter (Az élet csodaszép, 1947), Darth Vader (A Birodalom visszavág, 1980), a Királynő (Hófehérke és a hét törpe, 1938), Regan MacNeil (Az ördögűző, 1973) és a Gonosz Nyugati Boszorkány (Óz, a csodák csodája, 1939).
A gonosztoplita első tíz helyezettjének 60%-a rendelkezik bőrgyógyászati jellegzetességekkel:
- Kopaszság (30%; Dr. Lecter, Darth Vader és Mr. Potter)
- Periorbitális hiperpigmentáció (30%; Darth Vader, Regan MacNeil és a Királynő)
- Mély faciális rhytide (kóros mértékű ráncosodás; 20%; Darth Vader és a Királynő)
- Faciális hegek (20%; Darth Vader és Regan MacNeil)
- Verruca vulgaris az arcon (szemölcsök; 20%; a Gonosz Nyugati Boszorkány és a Királynő)
- Rhinophyma (duzzadt, hagymaszerű orr; 10%; a Királynő).
Míg a gonoszok tízes listáján hat esetében figyelhető meg bőrgyógyászati jellegzetesség, a pozitív hősök listáján csak két esetben: Indiana Jones (Az elveszett frigyláda fosztogatói, 1981) és Rick Blaine (Casablanca, 1943) egyaránt faciális heggel rendelkezik, azonban hegeik szubtilisebbek és kisebbek, mint a gonosz szereplőké.
A cikk következtetése: a hollywoodi filmek hajlamosak arra, hogy a gonoszok jellegzetességeiként ábrázolják a dermatológiai eltéréseket, ami hozzájárul ahhoz, hogy a lakosságban előítéletek szülessenek a bőrbetegekkel kapcsolatban.
A Nature Human Behaviour tanulmánya szerint már azelőtt felismerjük az igazság érdekében kifejtett erőfeszítést, hogy megtanulnánk beszélni, azaz a hősök iránti csodálat velünk születik. A Masako Myowa által vezetett kutatók (Kyoto University) szerint ez is magyarázza, hogy a populáris kultúrában állandóan jelen vannak a szuperhősök.
Mint a Preverbal infants affirm third party interventions that protect victims from aggressors című cikk bemutatja, már a hat hónapos kisdedek is vonzódnak azokhoz a figurákhoz, akik a gyengéket védik, holott korántsem egyszerű annak felismerése, hogy a hős cselekedete az áldozat számára kedvező, míg a gonosz számára kedvezőtlen, továbbá hogy a hős hősies cselekedetét önszántából hajtja végre.
A kísérletsorozatban a japán kutatók olyan animációt mutattak a fél éves csecsemőknek, amelyben egy geometrikus karakter üldözte a másikat, és amikor elérte, beleütközött, míg egy harmadik karakter a távolból figyelt. Az animáció egyik változatában a figyelő harmadik karakter a későbbiekben az áldozat védelmében beavatkozott, míg a második változatban elmenekült az ellenkező irányba. Amikor aztán a csecsemőknek a harmadik karakter való életbeli másolatait mutatták, a csecsemők inkább azt a karaktert választották, amelyik közbeavatkozott az áldozat érdekében.
A tanulmány szerzői szerint meglepő, hogy a még beszélni sem tudó csecsemők képesek az erőviszonyok értelmezésére és a különböző karakterek azonosítására, ami arra utal, hogy a heroizmus felismerése velünk született képesség lehet. A kutatók reményeik szerint további munkájuk révén hozzájárulhatnak ahhoz, hogy megértsük a komoly szociális problémát jelentő kortárs bántalmazás jelenségét.
