Horváth Csaba: káosz van a fővárosi egészségügyben

Horváth Csaba Az MSZP fővárosi frakciójának vezetője szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, az egészségügyi ellátórendszer a város egyik legfontosabb szolgáltatása, közel 3,5 millió budapestiért és agglomerációban élőért felelős, 12 kórházban közel 100 telephelyen látja el feladatát, ezért óriási felelőssége van a fővárosi önkormányzatnak abban, hogy jó gazdája-e a területnek.

Szerinte október óta azonban káosz van az egészségügyben, az országos és helyi egészségpolitika szereplői eltérően nyilatkoznak, hol államosítanának, hol integrálnának, de szóba került a privatizáció is. Kiemelte: a "mélypontra" kedden jutottak, amikor "Tarlós utasítására vagy anélkül", de Szentes Tamás egészségügyért felelős főpolgármester-helyettes "egy lendülettel" lefejezte volna a teljes fővárosi ellátórendszert és küldte volna el a 12 kórházigazgatót.

Horváth Csaba szerint nem Szentes Tamás egyéni akciója volt

Horváth Csaba egy kérdésre válaszolva kijelentette: abban "száz százalékig biztos", olyan Szentes Tamás személyisége, hogy "nem fogja sorba állítani saját kútfőből a kórházigazgatókat a folyosón és kétpercenként egy felmondólevelet kézbesíteni, erre ő alkalmatlan", és véleménye szerint ezt Szentes "csak akkor tudja megcsinálni, ha erre valaki neki konkrét utasítást ad".

Az MSZP politikusa szerint felháborító, hogy hivatásukat magas színvonalon végzőket "eltaposnak és kirúgnak", de ennél jóval nagyobb problémát okoz, hogy a "lefejezésnek" a fővárosi páciensek a kárvallottjai, ők kapnak romló egészségügyi ellátást, miközben a Fidesz a kampányban egészségesebb és tisztább várost ígért.

Az előző ciklus területért felelős főpolgármester-helyettese az egészségügyi intézmények államosításával kapcsolatban kifejtette: az csak abban az esetben segítene, ha az állam képes a jelenleginél jobb finanszírozási struktúrát csinálni. Mint mondta, amiről Tarlós István főpolgármester tárgyal Szócska Miklós államtitkárral, az arról szól, ki legyen a felelőse a fővárosi egészségügynek, anélkül, hogy a főváros garanciát kapna arra, hogy jobb kézbe kerül az ellátás, ha az állam veszi át. Horváth Csaba szerint ugyanakkor rosszabb helyzetbe kerülnének a betegek, ha az állam átvenné az ellátást, ezért azon lesznek, hogy ezt megakadályozzák.

Emlékeztetett rá: az előző ciklusban elkészítették a Budapesti Egészségügyi Modellt, ebben átfogóan elemezték az egészségügyi ellátás helyzetét, gazdasági, logisztikai és gyógyító-szakmai oldalról is elemezték a szakterületeket, és kidolgozták annak a programját, hogyan lehetne javítani az egészségügyi ellátást és takarékosabb rendszert kialakítani, amelyben megmarad a főváros markáns felügyelete, de javul az ellátás minősége, az egészségügyben dolgozókat jobban elismerik anyagilag és megnyílik az út a fejlesztések felé.

Az SZDSZ és a Fidesz miatt nem valósult meg a Budapesti Egészségügyi Modell

Kiemelte: a modell elindításához hárommilliárd forintra lett volna szükség, a rendszer ezt követően önfenntartó módon, a keletkező megtakarításokból tudott volna átalakulni, úgy, hogy 5-6 év alatt 36 milliárd forint megtakarítást ért volna el.

Mint mondta, a Fidesz fővárosi egészségpolitikusai is támogatták a modell első fázisát, a kiszolgáló funkciók költségcsökkentését, a modell egészét pedig még a Fidesz szakpolitikusa, Mikola István is dicsérte és támogatta és reményét fejezte ki, hogy a Budapesti Egészségügyi Modellből országos modell lesz.

Horváth Csaba szerint azért nem kezdődhetett meg a modell megvalósítása, mert bár a közgyűlés 2010-ben elfogadta azt, de az önkormányzat előző egészségügyi vezetése Szolnoki Andreával és az SZDSZ-szel "a régi rendszer fenntartásában volt érdekelt", és a vitában Tarlós István és a Fidesz-KDNP az SZDSZ-t támogatta, az "alkalmi koalíció" pedig "szisztematikusan akadályozta a munka elindítását".