Hőhullámok és fertőzések: Pécsett kézikönyvet írtak az orvosoknak
A Pécsi Tudományegyetem (PTE) kutatói egy nemzetközi projektben arra kerestek választ, hogyan kell felkészülnie az orvosoknak a globális felmelegedésre, közli a Népszava.
A nemrég zárult hároméves kutatási projektben pécsi, valamint írországi, romániai és szerbiai egyetemek orvosai vettek részt. Az EU Erasmus programjának 370 ezer eurós (hozzávetőleg 150 millió forintos) támogatását elnyerő nemzetközi kutatócsoport célja az volt, hogy egyetemi tananyagot dolgozzon ki az orvostanhallgatóknak és a gyakorló orvosoknak a klímaváltozás káros egészséghatásainak felismerésére, kezelésére, megelőzésére. A lap a nemzetközi team két, pécsi tagját, Girán Jánost, a PTE közösségi egészségfejlesztéssel foglalkozó adjunktusát és Kiss István egyetemi tanárt, a PTE Népegészségtani Intézetének vezetőjét kérte arra, hogy összegezzék azokat a veszélyeket, amelyekre a tananyagot kidolgozó szakemberek igyekeznek felkészíteni az egészségügyben szolgálókat.
A két szakember elmondta, hogy a Klímaváltozás és egészség című tananyag hiánypótló, hisz miközben a világon évente 250 ezer ember idő előtti halálát okozza a globális felmelegedés, az egyetemek alig 15 százalékában készítik fel a leendő orvosokat erre az új jelenségre. Magyarországon 2007-ben kezdődtek a hőhullámok hatásaival foglalkozó kutatások, és már az első éveben kimutatható volt, hogy egy három napos hőhullám idején 409-cel többen haltak meg, mint más időszakokban. (Ez azt jelenti, hogy a hőhullámos időszakokban durván 30 százalékkal nőtt a halálozás). Az azóta eltelt időszakban a hőhullámok gyakoribbá és intenzívebbé váltak, így a halálozási kockázat is növekedett. Kiss István hangsúlyozta, hogy az idő előtt távozók között voltak olyanok, akik halálos betegségtől szenvedtek, s pár napon belül mindenképp elvesztettük volna őket, ám számos esetben olyanoktól kellett elbúcsúznunk, akik évekig vagy talán évtizedekig velünk maradhattak volna.
A megszületett egyetemi tananyag 14 hét alatt elsajátítható, amit az orvostanhallgatók fakultatív tárgyként vehetnek fel a képzést meghirdető magyarországi egyetemeken. (Amúgy az interneten bárki – tehát nemcsak az egyetemisták és a végzett orvosok, hanem a laikus érdeklődők is – ingyenesen letölthetik ezt a tananyagot.)
Kívülállóként sokan úgy vélik, hogy a klímaváltozás páciensekre gyakorolt hatásai főképp a belgyógyászokat és kardiológusokat állítják próba elé. Girán János szerint viszont a gyógyítómunka szinte minden területén új szakmai kihívást jelent a klímaváltozás. Ráadásul a hőhullámok, illetve a felmelegedés miatt nálunk feltűnt, korábban felénk ismeretlen kórokozók nemcsak a betegek gyógyulási esélyeit rontják, hanem megbetegíthetik az egészséges embereket is.
