Hogyan szűnnek meg a háttérintézmények?
Három lépcsőben szűnik meg csaknem félszáz háttérintézmény, a szervezetek legnagyobb csoportjának sorsát elrendező törvényjavaslat napokon belül a parlament elé kerül – mondta a Magyar Időknek a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára.
Kovács Zoltán beszélt arról is, mi lesz a megszüntetésre ítélt szervezetek feladataival, s kitért a munkavállalók helyzetére is. Úgy fogalmazott: a közigazgatásban érvényesülnie kell az ügyfél az első elvének, ugyanis csak így lehet visszaszerezni az állampolgárok bizalmát.
– Milyen állomások lesznek a különféle intézmények megszüntetésének folyamatában?
– Bizonyos háttérintézményeknél elegendő volt az irányadó kormányrendeleten módosítani, esetükben szeptember elseje jelenti a megszűnés dátumát. Az érintett 14 szervezetnél már a jogutódlással kapcsolatos kérdések is lezárultak. A következő dátum 2017. január elseje lesz, ekkor 24 intézmény fejezi be a mai keretek közötti működését. Példaként a közlekedési hatóságot vagy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt említhetem. Ezeknél a szervezeteknél törvénymódosításokra is szükség van, a javaslat napokon belül az Országgyűlés elé kerül. Végül az utolsó dátumot 2017. március 31. adja, ekkor öt intézmény szűnik meg, például – jelen állás szerint – összeolvad az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjbiztosítás Főigazgatóság. Attól az időponttól kezdve minden állami kifizetést, így a nyugdíjakat és az egészségbiztosítástól származó összeget is az államkincstár utalja majd ki a címzetteknek, mivel mindkét szerv végül a kincstár része lesz.
– Mi lesz azokkal az állami feladatokkal, amelyeket a megszűnésre ítélt intézmények végeztek el korábban?
– A hatósági teendők legnagyobb részben a megyei kormányhivatalokhoz kerülnek át, a stratégiai kérdések eldöntésének és a jogszabályalkotásnak a feladatát pedig a szakminisztériumok kapják meg. A tárcák a mindennapos, hatósági döntések meghozatalában ezentúl gyakorlatilag nem vesznek részt.
– Mi lesz azokkal az alkalmazottakkal, akik az érintett intézményeknél dolgoznak?
– Legtöbbjük a kormányhivatalokhoz kerül át, s a jövőben is ugyanazt a munkát végzi, amit eddig. (...) Életbe lépett az úgynevezett bértömeg-gazdálkodás. Ez azt jelenti, hogy a megszűnő intézményeknél a jogutód az eddigi költségvetés nyolcvan százalékát fizetheti ki bérként, így ennek következtében létszámleépítésre is sor kerül.