Hogyan lehetnek egészségesebbek a magyarok?
A 24.hu ismerteti az Egyensúly Intézet több területet érintő javaslatcsomagját, amely érinti a szűréseket, a táplálkozást, az időskori ellátást.
- Így is átalakulhatna a népegészségügy és az ellátásszervezés
- Az MTA Elnöki Bizottság az Egészségért új állásfoglalása
- Védőnői képzés mesterfokon
- Vokó Zoltán: Romokban a magyar népegészségügyi rendszer
- Végstádiumban az otthoni szakellátás: kivéreztették a rendszert
- Nyitott kérdések a praxisközösségek előtt
- A háziorvosi rendszer átalakítása,
- felnőtteket segítő védőnők,
- egészségőrök a hátrányos helyzetű településeken,
- egészséglottó,
- az osztályozás eltörlése a testnevelésórákon,
- szabadnap a szűréseken való részvételért,
- sávos chipsadó,
- az egészségtelen élelmiszerek reklámozásának betiltása,
- egészségügyi tao-támogatás,
- alanyi jogon járó időskori távgondozás
– többek között ezekből áll az Egyensúly Intézet szakértők bevonása által összeállított népegészségügyi javaslatcsomaga.
Sokat hangoztatott tételmondat, hogy a magyar egészségügyi ellátórendszer működése rossz. Az állam évente milliárdokkal próbálja javítani, vagy éppen a rendszer lyukait foltozgatni, ám érdemben nem változik a helyzet. Kevés szó esik azonban arról, hogy az egészségügyet nem csak folyamatosan ömlő költségvetési pénzekkel lehet fejleszteni, hanem az emberek általános egészségi állapotának javításával, hiszen akkor kevesebb beteg kerül a rendszerbe.
Egészségtelenül táplálkozunk és keveset mozgunk, túl sokan dohányzunk, ráadásul túl fiatalon kezdjük el, és túl sokat iszunk. Ezek a problémák különösen a szegényeket, az iskolázatlanokat, illetve az ország hátrányos helyzetű területein élőket sújtják. A legnagyobb hatást elsősorban ezeknek a viselkedésbeli és környezeti tényezőknek a befolyásolásával lehet elérni – állítják az Egyensúly Intézet szakértői, akik hangsúlyozzák: az egészségügy nem azonos a betegségüggyel.
Ezt a népegészségügy fejlesztésével érhetjük el. A népegészségügy azon intézményi tevékenységek összessége, amelyek célja a lakosság egészségi állapotának javítása, illetve a betegségek kialakulásának megelőzése, valamint a már meglévő betegségterhek lehetőség szerinti csökkentése.
Alapvető probléma, hogy hazánk az EU egyik legegészségtelenebb országa. A magyarok egészségi állapota mind európai uniós, mind pedig régiós összehasonlításban rosszabb az átlagnál. Rövidebb ideig élünk, és ezalatt többet betegeskedünk, mint más – nem is feltétlenül sokkal gazdagabb – országok polgárai. A koronavírus-járványt megelőző utolsó évben, 2019-ben a születéskor várható átlagos élettartam Magyarországon 76,5 év volt – az EU átlaga eközben közel öt évvel több: 81,3 év. Ezzel a huszonhét tagállam közül csupán három országot (Lettországot, Romániát és Bulgáriát) előztük meg, vagyis a visegrádi régión belül is a magyarok születéskor várható átlagos élettartama volt a legrövidebb.
Rossz egészségügyi mutatóink (az elhízott, illetve magas kockázatú alapbetegségekkel élő népesség nagy aránya) abban is kulcsszerepet játszottak, hogy a koronavírus-járvány kezdete óta a világon Magyarországon a negyedik legmagasabb az egymillió főre jutó halálozások száma.
Jelentős gond az is, hogy a magyarok nem csupán hamarabb halnak meg az EU-átlagnál, de rövidebb ideig is élnek egészségesen. A férfiak 60,7 a nők 62,8 évig élnek egészségben átlagosan, ami jócskán elmarad az EU-átlagtól (64,2, illetve 65,1 év). A 65 év feletti magyarok 72 százaléka két vagy több krónikus betegségben szenved, miközben az EU-átlag 61,7 százalék.
Az Egyensúly Intézet által ismertetett főbb problémák drámaiak, és jól mutatják, miért van szükség szemléletváltásra:
- A magyarok közel egynegyede elhízott, a nők 30 százaléka és a férfiak 40 százaléka minősül túlsúlyosnak.
- A dohányzás az éves halálozások 21 százalékában játszik döntő szerepet. A magyarok 24,9 százaléka dohányzik napi szinten, szemben a 18,3 százalékos EU-átlaggal.
- Minden tizedik elhunyt magyar halála hozható közvetlen összefüggésbe a túlzott alkoholfogyasztással. Az OECD-országok közül a harmadik legrosszabb helyen állunk az egy főre jutó éves alkoholfogyasztás tekintetében. A magyar alkoholfogyasztók között kiemelkedően sok az alkoholfüggőséggel küzdő: a nők körében kétszer, míg a férfiakéban két és félszer nagyobb az alkoholfüggők aránya, mint az EU-átlag.
Ha javítani szeretnénk a magyarok egészségi állapotán, első lépésként az egészségünket meghatározó társadalmi-gazdasági tényezőkre és az emberek táplálkozási, mozgási, illetve egészségmegőrző szokásaira kell hatnunk – írja az Egyensúly Intézet, amely több területet érintő javaslatcsomagot állított össze érintve a szűréseket, a táplálkozást, az iskolát, a munkahelyet, az időskori ellátást és a lakókörnyezetet.