Hogyan lehetne jobb az államosított meddőségi ellátórendszer?
Bioetikai kérdéseket is fel kell vetni annak érdekében, hogy ne csak az in vitro fertilizációk (IVF) száma nőjön, de a megszülető gyermek is több legyen.
Minden 6. férfi és nő érintett a meddőség problémájában, ami így Magyarországon népbetegségnek számít – nyitotta előadását Vesztergom Dóra, az államosított meddőségi központok irányítására felállított Humánreprodukciós Igazgatóság vezetője az IME egészségügyi szaklap minapi, XXII. Menedzsment és Leadership konferenciáján, amelyet a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság (MEMT) szervezett.
A meddőségi központok államosítását követően számos problémával kellett szembenéznie az állami központnak. A finanszírozási elégtelenségeket átkódolással igyekeztek orvosolni, a szakemberhiányt pedig ráépített reprodukciós medicina szakképzéssel és andrológia licence képzés bevezetésével pótolták. A fertilitásra és meddőségellátásra fókuszálva alakították át az orvosképzésben érintett egyetemekkel közösen a curriculumot is.
Hátra van még a struktúra teljes kiépítése, ami a következő három évben teljesedhet ki azáltal, hogy a vármegyei asszisztált reprodukciós központok mellett az alapellátás szintjén, a lakóhely közelében is megjelenik az ellátás, a meddőségi szakambulanciákon is lehetőség lesz a meddőségi kivizsgálására és az inszeminációra.
Sarkalatos pontja a rendszernek az adatszolgáltatás, a kezelések adatait azok szakmai értékelésével együtt visszacsatolják az intézményeknek, láthatóvá téve számukra is, hogy elérik-e az elvárt eredményességet – jelentette ki az igazgató.
Nemcsak irányelvfejlesztéssel, hanem hálózatszervezéssel is segítenék a daganatos betegek fertilitásának megőrzését, a reproduktív edukáció jegyében pedig tervezik azt is, hogy már az általános iskolai tananyagba is beépítik a meddőség és reproduktívitás témakörét.
Az államosítást követően másfélszeres esetszám növekedés volt tapasztalható az in vitro fertilizációk (IVF) terén – derült ki Pónusz-Kovács Dalma, a Pécsi Tudományegyetem tudományos segédmunkatársának előadásából, aki az adatokat sorolva elmondta, hogy míg 2020-ban 9747, addig 2022-ben 14 716 IVF történt. Országosan évente 114 eset jutott 10 ezer lakosra, ebből a budapestiek részesedése meghaladta a 19 százalékot. Bár a legnagyobb forgalmat a Szent János kórház bonyolította, az esetszámok kiugró növekedése a Semmelweis Egyetemen volt megfigyelhető, ahol megnégyszereződött az IVF-ek száma, és nőtt azoknak a nőknek az átlagos életkora is, akik igénybe vették a szolgáltatást – ismertette a statisztikai eredményeket a PTE munkatársa.
A kormány célja a születések számának növelése volt a meddőségi ellátás heterogenitásának felszámolása, a kapacitások bővítése és a hozzáférés javítása nyomán. A két éve folyó projekt során ugyan duplájára nőtt ellátott páciensek száma, de a megszülető gyerekeké elmaradt az elvárttól – foglalta össze Vesztergom Dóra. Az eredmények javítása érdekében bioetikai kérdések megfontolását, a sperma- és petesejtdonációs rendszer megújítását illetve kialakítását, megfelelő szabályozásának kidolgozását, továbbá egy ivarsejt és ebriódonációs központ felállítását javasolta.