Hipertóniaellátás Magyarországon 2020-ban

Becslések szerint Magyarországon a nem diagnosztizált hipertóniás betegek száma megközelítheti az egymillió főt. A 2018-ban megjelent európai és hazai hipertónia-irányelv a felderített esetek számának és a kezelés hatékonyságának növelése területén hozott áttörést azzal, hogy elsődleges feladatává tette a gyakorló orvosoknak a diagnosztika kiszélesítését (otthoni vérnyomás-monitorozás), illetve azzal, hogy egyszerű, jól követhető és hatékony terápiás algoritmust javasol a betegek kezelésében.

A hipertónia jelentősége – hazánk helyzete

A magasvérnyomás-betegség világszerte növekvő egészségügyi probléma, évente 10 millió ember életét követeli és ezzel a halálozáshoz és a rokkantsághoz vezető tényezők közül a legjelentősebb (1).

Bár globálisan 2000 és 2012 között a szív- és érrendszeri halálozás mindkét nemben kb. 30%-kal csökkent, elsősorban a koronáriabetegség és a szélütés okozta halálozás csökkenése következtében (2), más európai uniós országokhoz hasonlítva Magyarország rendkívül rossz eredményt mutat. Hazánk 2017-ben mind férfiak, mind nők esetében Litvánia, Lettország és Szlovákia után a negyedik legrosszabb mutatókkal rendelkezett koronáriamortalitás tekintetében. A szélütés okozta halálozás esetében sem sokkal jobbak az adatok: 2017-ben a 27 EU-tagállam közül férfiak esetében a 7., nők esetében a 8. legrosszabb értékeket mutatta hazánk (3). Nem meglepő tehát, hogy a hazai szív- és érrendszeri halálozás az Európai Unió országaiban mért értékek átlagának kétszerese, nőkben a halálozáshoz vezető okok több mint felét, férfiakban 45%-át teszi ki (4).

Miután a szív- és érrendszeri halálozás és morbiditás jelentős – ha nem a legjelentősebb – kockázati tényezője a hipertónia, így ennek felismerése és adekvát ellátása kiemelt jelentőségű a kardiovaszkuláris prevenció szempontjából.

Hazai statisztikai adatok szerint hazánkban a diagnosztizált hipertóniás betegek száma az 1999-es 2,5 millióról 2015-re 3,5 millió főre növekedett (5); ez a populációs arány kétségkívül a leggyakoribb egészségügyi ellátást igénylő kockázati tényezővé − ha úgy tetszik, betegséggé − teszi a hipertóniát hazánkban.

A hipertóniaellátás felmérése

A Magyar Hypertonia Társaság (MHT) az elmúlt évtizedekben több alkalommal végzett populációs szűrővizsgálatot a családorvosi praxisokban a hipertónia ellátásáról. A legutolsó ilyen felmérés 2015-ben történt, amikor 27 399 hipertóniás személy adatait elemeztük. E felmérés azt igazolta, hogy a kezelés során elérendő vérnyomáscélértéket – amely akkor 140/90 Hgmm alatti érték volt – a vizsgált személyek 44,9%-a érte csak el (6). Az akkori adatokból az is kiderül, hogy a szigorúbb célérték (130/80 Hgmm) elérése csak 9,6%-ban valósult meg – ennek jelentőségét az adja, hogy a friss, 2018. évi európai (European Society of Cardiology/European Society of Hypertension /ESC/ESH/) és hazai (MHT) hipertónia-irányelvben az elérendő célérték a populáció széles rétegeiben a 120−130/70−80 Hgmm közötti tartomány (7, 8). A 2017-ben végzett hazai „Május a Vérnyomásmérés Hónapja” lakossági szűrés során közel 4000 személy szűrése történt. A szűrt személyek 52%-a volt hipertóniás. A kezelést nem kapó személyek 22%-ánál igazolódott korábban nem ismert hipertónia, míg a kezelésben részesülők 45%-ában nem volt kontrollált a magasvérnyomás-betegség az alkalmazott kezelés ellenére (9).

Hatékony stratégia a hipertóniaellátás javítása érdekében

A 2018-ban megjelent hipertónia-irányelvek nem titkolt célja pont az volt, hogy olyan orvosi evidenciákon alapuló javaslatokat fogalmazzon meg, amellyel a hipertónia felismertsége és a kezelés hatékonysága növelhető.

Otthoni vérnyomásmérés, okostelefon-applikáció

A diagnózis az új irányelvek szerint már az otthoni vérnyomás-ellenőrzés adatai alapján is felállítható, és nem csak a rendelői mérések alapján. Nagyon fontos, hogy a vérnyomásmérés korrekt módon történjék, hiszen ez a helyes diagnózis felállításának kulcsa, emiatt lényeges a társadalom széleskörű tájékoztatása nemcsak a vérnyomásmérés fontosságáról, de szabályairól, módjáról is. Az otthoni vérnyomás-monitorozást segítő eszköz az MHT megbízásából kifejlesztett okostelefon-applikáció, a KardioNapló. Ez az applikáció Android és iOS alapú telefonokra egyaránt letölthető térítésmentesen. Az applikáció lehetőséget nyújt a mért vérnyomásadatok eltárolására, átlagértékek számítására és a kezelőorvos számára egy leletben történő kimentésére. Emellett azonnal visszajelez a betegnek, ha nem ideálisak az értékek. Lehetőség van a másik jelentős vaszkuláris kockázatot növelő tényező, a koleszterinszint rögzítésére, valamint az applikáció fontos betegtájékoztató anyagokat, gyógyszerbevételre figyelmeztető modult, valamint az erek állapotát jól jellemző érrendszeri életkor-kalkulátort is tartalmaz.

Célértékek, kockázatfelmérés, életmód

Az elmúlt időszak vizsgálatainak eredményei alapján szigorodtak a vérnyomáskezelési célértékek. Az irányelvek a 65 évnél fiatalabb felnőttek esetében a szisztolés vérnyomás tekintetében általában a 120−129 Hgmm közötti, a 65 évnél idősebb betegek estében pedig a 130−139 Hgmm közötti értéket, diasztolés vérnyomás esetében pedig mindenkinek a 70−79 Hgmm közötti tartományt javasolja elérendő célnak.

A kezelés megkezdése előtt fontos a szív- és érrendszeri kockázat megítélése minden esetben, miután ez befolyásolhatja a kezelés megkezdésének idejét, módját és milyenségét. A kezelés elengedhetetlen része az életmódbeli változtatások megvalósítása (só- és alkoholfogyasztás mérséklése, a dohányzás elhagyása, a kalóriaszegény, egészséges, ún. mediterrán típusú étrend betartása, túlsúly esetén a testtömeg csökkentése, valamint rendszeres aerob gyakorlatok végzése, a fizikai aktivitás növelése), erről a betegeket tájékoztatni kell.

A cél az együttműködési készség javítása

A gyógyszeres terápia szempontjából fontos, hogy az új irányelv olyan kezelési algoritmust javasol, amely egyszerű, ugyanakkor hatásos. Az irányelv ugyanis abból indult ki, hogy a célértékelérés alacsony arányának hátterében alapvetően az áll, hogy a betegek adherenciája a kezeléshez nem megfelelő, azaz egy idő után elhagyják a terápiát. Nagy nemzetközi vizsgálatok alapján egyértelmű, hogy a terápiahűséget négy jól megfogalmazható kritérium határozza meg. Ezek közül talán a legfontosabb az orvos/nővér/gyógyszerész-beteg kapcsolat, a bizalom. A beteg terápiahűségét döntően határozza meg, hogy az egészségügyi szereplők képesek-e meggyőzni a betegeket a terápia fontosságáról. Fontos szempont a gyógyszerek ára: ma Magyarországon a legjobb minőségű vérnyomáscsökkentő kezelés is mindenki számára elérhető. Harmadik tényező az alkalmazott gyógyszerek mellékhatásprofilja: ebből a szempontból a vérnyomáscsökkentők közül a legideálisabbak az angiotenzin-receptor blokkolók (pl. candesartan, irbesartan, losartan, olmesartan, telmisartan, valsartan). Végül pedig vizsgálatok sora bizonyítja, hogy a hipertónia kezelésében általában csak 2 vagy 3 különböző hatóanyag kombinációjával lehet sikert elérni. A terápiahűség szempontjából ugyanakkor döntő az alkalmazott gyógyszerek száma: minél kevesebb a tablettaszám, annál nagyobb a hűség. Ezért fontos az ún. fix kombinációk, azaz az „egytablettás” készítmények alkalmazása. Ez azt jelenti, hogy olyan készítményeket kell használni, amelyek egyetlen tablettában két- vagy akár háromfajta, egymáshoz hatástartamban jól illeszkedő, ugyanakkor hatásmechanizmusukban különböző hatóanyagot tartalmaznak. Ennek eredménye lehet a kiemelkedő hatékonyság. A betegek mindennapjait jelentősen megkönnyíti és az együttműködési készségüket is javítja, hogy a sok gyógyszer helyett elég egyet szedniük. Nem kétséges, hogy a felvilágosító munkának, a betegek (és egészségügyi szakemberek) edukációjának óriási jelentősége van, hiszen a hipertónia okozta kockázat és veszély ismerete segíthet csak abban, hogy az ezt csökkentő kezeléshez a társadalom széles rétegei hűek maradjanak.

Összefoglalás

A hazai szív- és érrendszeri halálozás csökkentése érdekében rendkívül fontos a hazai lakosság széles körű tájékoztatása a hipertónia következményeiről és veszélyeiről, a hipertónia felismertségének növelése a teljes társadalomban, és a felismert hipertóniás személyek széles körű, hatékony, az irányelvek által rögzített módon végzett kezelése.

IRODALOM

1. Lim SS, Vos T, Flaxman AD, Danaei G, et al. A comparative risk assessment of burden of disease and injury attributable to 67 risk factors and risk factor clusters in 21 regions, 1990-2010: a systematic analysis for the Global Burden of Disease Study 2010. Lancet (London, England). 2012;380(9859):2224−2260. PubMed PMID: 23245609. Pubmed Central PMCID: PMC4156511. Epub 2012/12/19.

2. A haláloki statisztika változása Magyarországon, 2000−2012. Központi Statisztikai Hivatal. 2014. május.

3. Timmis A, Townsend N, Gale CP, et al. European Society of Cardiology: Cardiovascular Disease Statistics 2019. European Heart Journal. 2020;41:12 −85. doi:10.1093/eurheartj/ehz859.

4. Vitrai J, Varsányi P. Egészségjelentés 2015. Információk a hazai egészségveszteségek csökkentéséhez. Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet. 2015.

5. Egészségügyi Statisztikai Évkönyv 2015. Központi Statisztikai Hivatal. 2016.

6. Kiss I, Paksy A, Kékes E, et al. A hypertoniás betegek cardiovascularis kockázat-függő hatékony terápiája a Magyar Hypertonia Regiszter adatai alapján. Hypertonia és Nephrologia. 2017;21(Suppl. 1):S11−S18

7. Williams B, Mancia G, et al. 2018 ESC/ESH Guidelines for the management of arterial hypertension. Eur Heart J. 2018;39(33):3021−3104.

8. Farsang Cs, Járai Z (szerk.). Az MHT 2018. évi irányelvei. Hypertonia és Nephrologia. 2018;22(S5):S1−S36.

9. Nemcsik J, Páll D, Ábrahám G, et al. May Measurement Month 2017: an analysis of blood pressure screening in Hungary-Europe. Eur Heart J Suppl. 2019;21(Suppl D):D56−D58. doi: 10.1093/eurheartj/suz054.