Hiánycikk a vakvezető kutya
Több oka van, hogy a láttásérült emberek közül csak kevesen vehetik igénybe a kutyák segítségét – derül ki a szon.hu cikkéből.
Mintegy 80 ezer látássérült ember él Magyarországon, közülük azonban alig több mint százan közlekednek vakvezető kutyával. Számukra az eb nemcsak hű társ, hanem egyben az önálló életvitelhez szükséges segítő. A Hajdúsági Vakvezető- és Segítőkutya Képzésért Alapítvány 2008 óta működik, céljuk a látási- és más fogyatékossággal élő emberek rehabilitációjához szükséges vakvezető- és segítőkutyák kiképzése, a fogyatékkal élők társadalmi esélyegyenlőségének, valamint integrációjának segítése. Annak, hogy csak keveseknek lehet segítségükre kutya, az egyik oka a kevés pályázati lehetőségből eredő forráshiány, így az alapítvány leginkább adományokból működik.
A képzés a megfelelő kutya kiválasztásával indul: bizonyos fajták eleve nem alkalmasak arra, hogy vakvezető kutyát neveljenek belőlük, mivel a kutyáknak fizikai és „személyiségbeli” feltételek egész sorának kell megfelelniük. A kiskutya eleinte nevelőszülőknél cseperedik. Ezután következik a kiképzése, ami másfél-két éves korára fejeződik be. Ennek fontos eleme a közlekedés és tájékozódás megfelelő elsajátítása, sokszor akár fél évig is tarthat a kutya kiképzőjével a leendő gazda tréningje, és csak ezután kezdődhet a kutyával való közlekedés. Ekkor kerülhet gazdához, és akár fél évre is szükség van az összeszokáshoz és a sikeres vizsgához. Az addig felmerült költség elérheti a kétmillió forintot. Ellenőrző vizsgákra azonban a későbbiekben is szükség van. A cikk a szon.hu-n folytatódik.
