Hatvanmilliárd lehet az adósság
A velencei belgyógyász-vándorgyűlésen az egészségügy "összereakásáról" is beszéltek.
- Felmondólevelet írnak a rezidensek
- Rácz: a rezidensek bérének emelése feszültséget keltene
- Ott lesz az egészségügy a lista tetején
- Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület állásfoglalása
- Miskolcon türelemre intik a fiatal doktorokat
- Hiányzó orvosok: már rezidensként külföldre mennek
- Orvosok: az elszívó erő nagy, a megtartó kicsi
- Harminckilenc orvos hiányzik a tatabányai kórházból
A belgyógyászat részterületeinek diagnosztikai és terápiás kérdéseit vitatják meg az 56. Dunántúli Belgyógyász Vándorgyűlés résztvevői csütörtöktől Velencén; a háromnapos tudományos rendezvény egészségpolitikai kerekasztal-beszélgetéssel kezdődött meg.
A kerekasztal-beszélgetést vezető Gógl Árpád, volt egészségügyi miniszter elmondta: a vitában résztvevők arról fejtették ki véleményüket, miként lehet "összerakni egy rendezett egészségügyet".
Kovács József (Fidesz), az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának elnöke közölte, hogy az egészségügy biztonságos működését megteremtő törvényi rendelkezéseket a várhatóan június elsején a parlament elé kerülő Semmelweis Terv, az Új Széchenyi Terv és a Széll Kálmán Terv egészségügyre vonatkozó részének ötvözete, harmonizációja révén kell meghozni.
Mint mondta, az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók "elvándorlása" ellen olyan lehetőségeket kell teremteni, hogy azok alkalmazásával a külföldi munkával próbálkozó szakemberek mielőbb hazatérjenek. Egyebek között hosszútávon és ütemezetten javítani kell az egészségügyi dolgozók jövedelmi viszonyait.
Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke szerint a jelenlegi helyzet alapján valószínűnek látszik, hogy a kórházi adósságállomány - amely 2010 végén 33 milliárd volt - ez év végére meg fogja haladni a 60 milliárd forintot.
Az orvoshiánnyal kapcsolatos kérdésre válaszolva azt mondta, a 100 ezer lakosra jutó orvosok számát illetően még nem vagyunk "katasztrofális helyzetben", de vannak kórházak, ahol már közvetlenül a működőképességet veszélyezteti az orvos- és a szakdolgozóhiány. Úgy vélte, ebben a helyzetben, amikor nem állnak korlátlanul rendelkezésre az erőforrások, a Semmelweis Tervben javasolt "erőforrás-koncentrációs centralizáció" jelenthet kiutat.
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke elmondta, a Semmelweis Terv alkalmatlan arra, hogy abból kormányhatározat szülessen. Úgy fogalmazott, hogy a koncepció az orvosi kar számára "a kilátástalanság üzenetét hordozza", s még ígéret szintjén sem kezeli az egészségügy humán problémáját.
Sélleiné Márki Mária, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója azt hangsúlyozta: kormányzati cél és törekvés, hogy a gyógyszertámogatási rendszer átalakításával ne emelkedjenek a betegek terhei.