Hacsak nem akarja megölni magát...
Olyasvalakinek sem tudnak helyet adni, akinek nincsenek ugyan öngyilkossági gondolatai, de olyan súlyos depresszióval küzd, hogy képtelen bemenni dolgozni, csak fekszik otthon az ágyban, írja a 444.
Balassagyarmaton már nem ápolnak covidosokat, mégis csak késve nyitották újra a pszichiátriát, mert az ápolóknak máshol kellett pótolniuk a szakemberhiányt. Orvosokból sem állnak jól, évek óta kevesen vannak, a járvány alatt két szakorvos hunyt el, egyikük a fertőzés miatt. A 70 feletti osztályvezető továbbra is dolgozik, kollégái is hasonló korban vannak. Szentesen a pszichiátria korábbi vezetője nem írta alá a szolgálati jogviszonyról szóló szerződést, őt egy szegedi, nyugdíjas korú orvos igyekszik pótolni másodmagával. Közben Szegeden is aggasztó a helyzet. Már a járvány előtt megszüntették a rehabilitációs ellátást, később a teljes osztályt Makóra költöztették a járvány miatt. Idén márciusban megszűnt a makói fekvőbeteg-ellátás, de nem a korábbi helyére, hanem az egykori szegedi belgyógyászati klinika 130 éves épületébe kerültek az aktív ágyak.
„A fejlesztés keretében rácsokat szereltek az ablakokra, és kulccsal zárhatóvá tették az osztályokat”, írta le az állapotokat Szekeres György, a Magyar Pszichiátriai Társaság leendő elnöke, akitől a fenti példákat is hallotta a lap. Mint írják, részletes, hivatalos adatok híján kénytelen kollégái beszámolóira és saját tapasztalataira támaszkodni. Munkahelyén, a Semmelweis Egyetem klinikáján már visszaállították a járvány előtti ellátást, és tudomása szerint ezzel nincsenek teljesen egyedül az országban. De a jó példák ellenére a pszichiátriai ellátás különösen megszenvedi a járványt.
„Nem mindegy, hogy egy-egy szakterület mekkora bevételt hoz a kórháznak. Ha az állam többet fizet egy szívkatéterezés, mint egy gyomortükrözés után, akkor a kórháznak jobban megéri addig működtetni a katéterezést, ameddig csak lehet. Ugyanez felmerül, amikor dönteni kell, hogy mit nyitunk meg először. A pszichiátriát nagyon rosszul finanszírozza az állam, egy vérnyomásmérés jobban fizet, mint egy 30 perces beszélgetés, amiben feltérképezem a páciens problémáit. Ezek a szempontok befolyásolják a helyi menedzsmentek döntéseit is”, mondta Álmos Péter pszichiáter, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke.
A szakemberhiány és az egészségügyi rendszer hierarchiája kiegészülve azzal, hogy a pszichés problémák kívülről „láthatatlanok”, lehetővé tették, hogy a pszichiátriákról a lehető legkorábban vonják el az ágyakat, és a lehető legkésőbb adják vissza őket. Ahogy más területeken, az ellátás itt is az akut problémákra szorult vissza, vagyis csak azokat tudták felvenni az osztályra, akiknél egyértelműen fennállt az öngyilkosság kockázata. Hetekkel a harmadik hullám lecsengése után sok helyen még mindig csak erre van kapacitás.
Ez azt jelenti, hogy olyasvalakinek sem tudnak helyet adni, akinek nincsenek ugyan öngyilkossági gondolatai, de olyan súlyos depresszióval küzd, hogy képtelen bemenni dolgozni, csak fekszik otthon az ágyban. Neki akkor van esélye egyáltalán szakemberhez kerülni - nem számítva a drága magánterápiát -, ha a családja beviszi a sürgősségire.
A teljes információt ITT olvashatja
