Ha lenne felügyelet, alighanem beavatkozna
A tarnabodi csecsemő tragédiájáról és az Uzsoki kórház fizetőbetegeknek nyitott „gyorsítósávjáról” is beszélt Kovácsy Zsombor az egykori Egészségbiztosítási Felügyelet elnöke a Népszabadságnak.
Tavaly télen azért halt meg egy féléves, tarnabodi kislány, mert hiába vitték el a szülei négyszer is az orvoshoz, nem vették őket komolyan, nem kaptak segítséget – idézi fel az újság. Az esetben büntetőeljárás indult, amire a szaktárca annak bizonyítékaként tekint megnyugodva, hogy az eset egyéni, s nem pedig rendszerhibát jelez. Nem így Kovácsy Zsombor. Ő felelevenít hasonlókat a saját hivatali idejéből is.
„Két hasonló típushibával is küzdöttünk a 2007-2008-as időszakban. Az egyik, amikor az orvos nem is találkozik, nem beszél a beteggel, helyette a nővér, vagy még rosszabb esetben már a portás küldi el a segítségért érkezőt, mondván: oda ne jöjjön, mert ott úgyse foglalkoznak vele. Erre volt konkrét esetünk is, amikor a vérző fejű betegnek a főként rehabilitációs ellátásra szakosodott kórház portása azt tanácsolta: menjen onnan, hívjon mentőt a kapu elől, vagy tegyen, amit akar, csak be ne menjen oda. Csakhogy ez rossz érv, mert minden egészségügyi intézmény egyben potenciális elsősegélynyújtó hely is. Tehát, aki oda bekopog, annak jár azonnali sürgős ellátás, ha arra van szüksége. A másik típushiba a betegek utaztatása, amikor a területi ellátók az említett volumenkorlát miatt azt méricskélik, kit fogadnak és kit nem. Ez elfogadható a tervezett ellátásokkal kapcsolatban, ott kimondható, hogy a körzeten kívüliek, mert nem ott van az ellátásukért járó finanszírozási kvóta, menjenek a saját intézményükbe, a sürgősségi ügyekben ez elfogadhatatlan. ... Ha jön egy beteg, aki úgy érzi, hogy rosszul van, az orvosnak kutya kötelessége kideríteni: van-e és ha igen, mi a baja az illetőnek. Ha ezt megtette és a beteg állapota ezt elbírja, már számolhat azzal is, hogy volumenkorlát miatt nem érdeke befektetni a saját kórházába tovább küldheti.”
Az Uzsoki útkeresése kapcsán szintén felidézik az interjúban a korábbi időszak magánellátás-szabályozási kísétleteit. Erre mondja Kovácsy Zsombor: „A főszabály, hogy a közpénz nem használható magánellátásra. És ez egy olyan intézményben ahol közpénzből építenek műtőt, foglalkoztatnak orvost, tartják karban az épületet, meglehetősen nehéz feladat. Mondhatni, szinte lehetetlen egy ilyen helyzetben a köz- és magán kiadásokat, bevételeket élesen elkülöníteni. Mi van – például – akkor, ha a közkórházban a magánellátás keretében megműtött betegnek, akkor van szüksége az operáló orvosra, amikor az a közfinanszírozott betegek ágyánál van szolgálatban? Otthagyhat-e csapot-papot az orvos ebben a helyzetben az extra juttatást jelentő páciense kedvéért? Elvben nem, de a gyakorlatban, nyilván oda fog rohanni. ... Térben, időben erősen elkülönített rendszerben lehet ilyet végezni” – idézik az egykori felügyelet vezetőjének álláspontját a nol.hu-n.
