Ha eleget költenek rá, gyógyszernek látszik
„Csodát tud tenni, akár a hatóanyagot is pótolja a kellő kommunikáció" - idézi az Ipsos kutatásvezetőjét a Figyelő Online cikke.
Az Ipsos 2013-as nemzetközi online felmérése szerint az emberek 48 százaléka néz utána a neten egészségügyi témájú kérdéseknek – írja a lap. A világhálón való tájékozódók körében a nők arány magasabb. A magyarok aktívabbak a nemzetközi áltagnál: 59 százalékuk érdeklődik egészségügyi kérdések iránt. A nők aktivitása nálunk is magasabb, 67 százalék, mint a férfiaké, 50 százalék.
Ez az informálódási buzgalom azonban olykor még alapfogalmak tisztázására sem elegendő. Az Ipsos Healthcare legfrissebb, teljes magyar felnőtt lakosság körében végzett, országosan reprezentatív kutatása szerint a betegek, fogyasztók fejében még mindig összemosódik a gyógyszer és nem gyógyszer fogalma. Az étrend kiegészítők jelentős részét bevizsgált gyógyszernek vélik. Mivel e termékek nagy része elérhető a patikában, a fogyasztóban nem merül fel minőségi kérdés még akkor sem, ha a valóságban nincsenek benne azok az összetevők, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a termék működjön. (Az étrendkiegészítőkkel foglalkozó Más kárán tanul az okos... című konferenciánkról itt olvashat – a szerk.)
A teljes lakosság mindössze néhány százaléka véli úgy, hogy étrend kiegészítőt szed, ehhez képest ténylegesen sokkal nagyobb mennyiségű étrend kiegészítőt vásárol és fogyaszt, mint azt hiszi. Így előfordulhat, hogy ha egy gyártó, forgalmazó elég sok pénzt tesz egy étrend kiegészítő márkaépítése mögé, akkor megveszik az emberek, mert gyógyszernek vélik, és akkor sem lesz semmilyen hatósági következménye, ha nincs hatása. „Némi iróniával mondhatom, csodát tud tenni, akár a hatóanyagot is pótolja a kellő kommunikáció" – olvashatók az Ipsos kutatásvezetőjének szavai a figyelo.hu-n.
