Egészségipar
Gyógyszertárak a csőd szélén
2010. február 17. 11:54
.jpg)
Akár négyszáz patika húzhatja le végleg a rolót, mivel az idei költségvetésből törölték a korábban számukra nyújtott állami támogatást – állítja Horváth Tamás, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke.
Sok gyógyszertár ingyen sem kellene a nagykereskedelmi láncoknak, mert csak veszteséget termelnének – mondja Szabó Ferenc, a Gyógyszer-nagykereskedők Országos Szövetségének elnöke. A gondot a 2006-ban törvénnyel engedélyezett patikaalapítási liberalizáció okozta. Hatására három év alatt 412-vel, 2407-re nőtt a gyógyszertárak száma, miközben az évente beváltott receptszám 150 millió körül maradt. Mivel az árrés a patikák egyetlen jövedelemforrása – leszámítva a kozmetikai áruk forgalmazását –, sokan nem tudják határidőre fizetni a nagykereskedőktől megrendelt gyógyszereket.
Ám a gyógyszer-nagykereskedők sem tudnak a végletekig hitelezni, hiszen nekik is ki kell fizetni a gyártók számláit. Mivel a nagykereskedők a patikáknál tartozásnövekedést tapasztaltak, szigorú intézkedéseket vezettek be. Egy-két napos türelmi időt szabtak meg a számlák kiegyenlítésére, esetenként hitelkeretet állapítanak meg, amely fölött hiába is rendel a gyógyszertár, nem szállítanak a számára. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében például a patikák felének már csak készpénz ellenében szállítanak a nagykereskedők – erősítette meg a szövetség elnökének állítását a kamara elnöke.
Horváth Tamás szerint korábban közel 600–700 gyógyszertárat segített ki az állam havonta 50–150 ezer forint vissza nem térítendő támogatással, annak érdekében, hogy a kistelepüléseken élők is elérhető távolságban hozzájussanak a gyógyszerekhez. Ebben az évben azonban megszűnt a támogatás, kizárólag a nagy forgalmú patikáktól beszedett, évi 200 millió forint körüli szolidaritási adóra számíthatnak. Ám ez a gyógyszervásárlások miatt bizonytalan, valamint a negyedévek végén derül csak ki, mennyi pénzt oszthatnak szét közöttük. A kamara a költségvetés tervezésekor jelezte: a lakosság ellátása is bizonytalan lesz, ha megvonja az állam a támogatását. Horváth Tamás úgy látja: az előző évek kudarcba fulladt kezdeményezései miatt nincs értelme a jelenlegi kormányzattal tárgyalniuk, de azt reméli, a hónapok múlva felálló új kormány nyitott lesz a gondjaikra. Szeretnék elérni, hogy a gyógyszerellátást az egészségügyi közszolgáltatás részeként definiálják. A gyógyszerellátásban érvényesülnie kell a betegellátás biztonságának, a minőségnek, a szolgálati rendnek, valamint a betegorientált szolgáltatásoknak. A társadalmi összköltségoptimum érdekében pedig vissza kell állítani a költséghatékony működés lehetőségét. Bár az intézkedések valószínűleg a költségvetés módosítását igényelnék – tette hozzá.2008-ban a fő tevékenységként gyógyszer-kiskereskedelmet folytató veszteséges vállalkozások száma 557-re nőtt. Ezzel párhuzamosan a kistelepülési kis forgalmú gyógyszertárak működési célú támogatása jelentősen csökkent. Torma Árpád, a kamara közgazdasági szakértője szerint szükség van a hosszú évek óta változatlan, degresszív kiskereskedelmi árrésrendszer módosítására és valorizálására. Jelenleg a tb által támogatott gyógyszerek átlagos árrése 11, a nem támogatott gyógyszerkörrel együtt pedig 13,2 százalék. A gyógyszerforgalom 10 százalékának árrése egy százalék alatt van, a drága készítményeké közel 40 százalék. Ám ez utóbbiaknál az állam 850 forintban maximálta az árrés összegét. A kamara ez utóbbi 1200–1300 forintra történő emelését kérte, ezzel 2,2–2,5 milliárdos többletbevételhez jutnának a patikák, ám erre nem került sor.
