Egészségipar
Patikák bajban
2009. december 08. 15:21
.jpg)
Látens csőd fenyegeti a patikákat, sorsuk a gyógyszer-nagykereskedők kezében van, emberek százezreinek kerülhet veszélybe a gyógyszerellátása – állítja Horváth Tamás, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke.
Legsúlyosabb helyzetben a kistelepülések gyógyszertárai vannak, mind többük tulajdonára jelzáloghitelt jegyeztettek be a beszállítók – írja Nógrádi Tóth Erzsébet. A gond oka, hogy pénz híján nem tudják kifizetni a nagykereskedőktől kapott gyógyszerszállítmányok ellenértékét. A jelzáloggal még elhúzhatják egy ideig, amiből a betegek semmit sem éreznek. Ám akiknél már korábban szállítási értéklimitet határoztak meg a nagykereskedők, ha a kontingenst átlépik, nem számíthatnak újabb gyógyszerszállítmányra. Tartani kell attól is, hogy a nagykereskedők a kifizetetlen számlák fejében jogot formálnak a patikai tulajdonra. Így az 1994–1998 között, javarészt hitelből privatizált gyógyszertárak egy részén kénytelen túladni a tulajdonos.
Nem valószínű, hogy erre sor kerül – véli Szabó Ferenc, a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének elnöke. Ugyanis nem elég megszerezni a patikát, azt működtetni is kell, márpedig a nagykereskedelmi láncok sincsenek jó anyagi helyzetben. Az évek óta 6 százalékon tartott nagykereskedelmi árrésből 2530 milliárd a bevételük, ám ezekben a hónapokban a patikák kifizetetlen számlája 13–16 milliárd, a kórházaké pedig 8 milliárdot meghaladó összeg.
Így látja ezt a gyógyszerészkamara is, ezért átmeneti megoldásként a jövő évi költségvetésben kutakodott. Egyrészt szerették volna, ha a kis patikák betegellátási indokok miatt is jövőre is pénztámogatást kaptak volna az államtól. Ennek forrása lehetett volna a nagykereskedőkre 2007-ben kivetett különadó, ez 500 millió évente, s azóta az APEH bevételeit hizlalja. Ez utóbbit elvetették, az idei 650 milliós állami támogatást pedig 180 millió forint körülire csökkentették. (Az idén 730 patikát segített ki 50–100 ezer forinttal az állam.) A kamara a 2007-ben bevezetett gyógyszertári liberalizáció idején jelezte: mivel nagyjából azonos, évente 500 milliárd forint értékű forgalom, ha változatlan marad árrésrendszer, úgy a gyógyszertárak számának megugrása miatt baj lesz. Ezért szorgalmazták az európai viszonylatban is igen alacsonynak számító, átlagosan 13 százalékos árrésrendszer átalakítását, hiszen a gyógyszertárak egyetlen bevétele az árrés. Ebből fizetik a béreket és az egyre magasabb működési kiadásokat. Ám amíg a 79 milliárd forintos évi árrésösszegen 2006-ban 2010 patika osztozott, a liberalizációval 2400-ra szaporodott gyógyszertárakra tavaly csupán 69 milliárd jutott. S a lecsökkent árréstömegből is inkább a nagyobb, tőkeerős patikák részesülnek, amelyeknek van pénzük reklámra, különféle akciókra, sőt sokan külföldi utakat sorsolnak ki a náluk vásárlók között.
Az árréstömeg összege egyébként az olcsóbb készítmények forgalmának növekedése miatt apadt le. A gyógyszerek tizedénél mindössze egyszázalékos az árrés, az ötezer forintnál drágább készítményeknél pedig 850 forintban maximálták. Az árrésrendszer valorizálását és azt is javasolták a patikusok, hogy emeljék 1100 forintra a maximált árrést. Az egészségpénztár gyógyszerár-támogatási rendszere az olcsóbb, generikus orvosságokat preferálja, a cégeknek negyedévente meghirdetett árverseny hatására folyamatosan csökken a gyógyszerek ára.
Székely Tamás egészségügyi miniszter szerint részben ennek is köszönhető, hogy a csaknem egy évtizedig folyamatosan deficites gyógyszerkassza 2007 óta szufficitessé vált. Önmagában ez nem lenne baj – mondja Horváth Tamás. Sőt, a patikusok is segíthetnék a generikus programot. Ám ebben ellenérdekeltek, hiszen minél olcsóbb a gyógyszer, annál kevesebb a kiskereskedelmi árrés. Ennek érdekében javasolták, hogy az OEP a kiváltott generikus orvosságok vénye szerint támogassa a patikákat, vagy különítsenek el egyfajta alapot e célra a költségvetésben. Erre a javaslatukra sem kaptak semmiféle választ. Nem várhatnak segítséget a bankoktól sem. Hiszen amíg korábban egy-egy kisebb patikánál a folyószámlahitel kerete 8–10 millió forint volt évente, az idén ez a lehetőség is megszűnt. Nincs már meg az OEP-től évente kamatmentesen igényelhető 3–6 millió forint közötti gazdálkodási előleg sem. Magukra maradtak a patikák, mondta a kamara elnöke.
A jövő évi költségvetés sem kezeli az egészségügyi ágazat gondját mondta a Világgazdaságnak Csiba Gábor, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke. Az idén juttatandó 10,5 milliárd és a januári 38 milliárd forint a százmilliárdra rúgó adósság kiegyenlítésének a felére elég csupán. Sürgősen hozzá kellene látni a gyógyszerforgalmazás teljes rendszerének átalakításához, ám tart tőle, hogy erre a mostani kormány már nem vállalkozik.
Világgazdaság; Magyar Gyógyszerészi Kamara
