Gyermek alapellátás: működésképtelen rendszer
A Házi Gyermekorvosok Egyesülete úgy becsüli, hogy öt-tíz éven belül megugrik a pályát – koruk okán – odahagyó orvosok száma, így sok helyen egyáltalán nem lesz, aki gyógyítsa a gyereket, írja a Népszava.
„Nem lehet abban a struktúrában folytatni az ellátást, ahogy az a járvány előtt működött. Most és azonnal kell változtatni!” – hangsúlyozza Póta György, a HGYE elnöke.
Az, hogy praxisközösségekre vagy csoportpraxisra van-e szükség, az már ízlés dolga az elnök szerint. Az előbbi lényege, hogy a már meglévő praxisok gazdasági és szakmai közösségbe tömörülnek, utóbbi esetén egy adott terület ellátására állnak össze orvosok, de itt már megszűnik az „egy beteg, egy orvos” struktúra, azaz a csoporton belül bárki kezelheti a gyereket. Mindkét verzió segíthet a leterhelt rendszeren, ám amíg valamelyik koncepció mögé nem kerül megfelelő finanszírozás, addig semmi nem valósulhat meg – hiszen anyagi biztonság nélkül az említett gyógyító csapatok nem állnak össze.
„Ráadásul nemcsak az idősebb, de a fiatalabb kollégák részéről is érzékelhető egyfajta bizonytalanság, aminek eloszlatásához arra lenne szükség, miszerint az egészségügyi kormányzat végre egyértelművé tegye: hajlandó-e ténylegesen tenni azért, hogy gyermekorvosok lássák el a gyerekeket a jövőben az alapellátásban vagy sem? Ha hiányzik ez a szándék, elképzelhető, hogy a kollégák közül egyre többen a magánellátás felé kényszerülnek orientálódni” – magyarázta Altorjai Péter alapellátó gyermekorvos. Ő is egyetért azzal, hogy nem elég a juttatásokon emelni, a teljes rendszeren kell változtatni.
„Be kell látni, hogy az a rendszer, amiben most dolgozunk, ahol mindenki a saját körzetét menedzseli, hosszú távon nem tartható fenn. Az anyagi és a szakmai előremenetel szempontjából egyaránt az a megoldás működhet leginkább, amikor az orvosok egyfajta belső minőségbiztosítási rendszer alapján csoportokban dolgoznak. Így ugyanis akár három-négy orvos is elláthat több ezer gyermeket, a helyettesítés is könnyebben menne, így lenne elég idő a továbbképzésekre és a most szinte fel sem merülő, újabb szakvizsgákra. Azaz a rendszer a kiégésen is automatikusan segíthetne” – részletezi Altorjai Péter.
Póta György egyébként – más egészségügyi szakmai szervezet vezetőjéhez hasonlóan – találkozott Pintér Sándor belügyminiszterrel, és beszámolt neki az egyesület szakmapolitikai elképzeléseiről. Ezekről azonban nemcsak beszélgetni lenne égetően fontos, de döntéseket is kellene hozni végre, mert ijesztőek az Állami Egészségügyi Ellátó Központ legfrissebb, lapunk által megismert adatai: jelenleg 102 tartósan, vagyis legalább fél éve betöltetlen felnőtt háziorvosi és 105 házi gyermekorvosi praxis van az országban. A legnagyobb hiány a vegyes praxisokból van, melyekben felnőtteket és gyerekeket is ellátnak az orvosok. Ezekből 230 tartósan üres.
