Gulyás Gergely államosításról, klímákról, tisztaságról és a humánerőforrás regiszterről
Támogatjuk az orvosi kamara által javasolt orvosregiszter létrehozását – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a többi közt a csütörtöki Kormányinfón.
Az egészségügyben dolgozók lejáratására folyik kísérlet – ismételte el többször Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón Magyar Péter, a Tisza Párt elnökének kórház látogatási akciójával kapcsolatban. – A párt elnöke és képviselője (Kulja András orvos, EU parlamenti képviselő) által közöltek tényszerűen nem igazak tíz állításból legalább nyolc esetben, és egyes alkalmakkal nyíltan hazudnak – jelentette ki a politikus, és több, már meglátogatott kórház közleményét is felolvasta ennek alátámasztására.
Mindössze a műtétek öt ezreléke maradt el, vagy ütemezték át azokat az elmúlt két hónapban a rendkívüli hőség miatt, ami a magyar egészségügy erejét bizonyítja – szögezte le a miniszter, elismételve Takács Péter egészségügyi államtitkár korábbi mondatát, miszerint nincs minden rendben az egészségügyben, de a lejárató akció helyett inkább köszönetet kell mondani az orvosoknak és ápolóknak, hogy a rendkívüli állapotok ellenére is helytállnak a betegek ellátásában.
Ha bárhol bármilyen szabálytalanság van, azt az intézménynek vagy az egészségügyért felelős döntéshozóknak ki kell vizsgálniuk – hangsúlyozta Gulyás Gergely, aki szerint mindenhol elvárható, hogy tisztaság és rend legyen, nem megengedhető, hogy fertőzésveszélyt növelő körülmények álljanak fenn. Hozzátette azt is, a kivizsgálások határideje nem hónapokban, de napokban, esetleg hetekben mérhető, ezért azok eredményeiről egy későbbi Kormányinfóra ígért beszámolót. Mint kissé cinikusan megjegyezte: „addig igyekszem a patológiákat is meglátogatni” – célozva ezzel a Tisza Párt képviselői által a Péterfy kórház patológiáján feltárt állapotokra.
A klímák kötelező fertőtlenítéséről jelentést készítettek a kórházak, de ez a tevékenység folyamatosan zajlik az intézményekben, már a nyári időszakot előtt is így volt, a fertőzések kizárása és megelőzése érdekében – jelentette ki a miniszter, aki elismerte, „problémás”, ha egy kórteremben 40 fok van, sőt, azt is, hogy ő maga is rosszul érezné magát egy 35 fokos kórházi szobában. Ugyanakkor szerinte tényszerű, hogy a műtők szinte mindenütt klimatizáltak, és sok helyen a kórtermek is.
A politikus szerint a probléma abból adódik, hogy a berendezések csupán tíz fokot képesek hűteni a külső hőmérséklethez képest, ugyanakkor azt is elmondta, a most tapasztaltakból le kell vonni a tanulságot, és ki kell alakítani a jövőben is várható extrém hőség esetén alkalmazható egészségügyi protokollokat. Javasolta megvizsgálni a nálunk melegebb éghajlatú országok ezzel kapcsolatos gyakorlatát. Lehetséges, hogy a biztonságos betegellátás érdekében célszerűbb ilyenkor elhalasztani a műtéteket, erről ki lehet kérni a Magyar Orvosi Kamara (MOK) állásfoglalását is – jelezte.
A Közbeszerzési Ellátási Főigazgatóság (KEF) biztosítja a forrásokat az egészségügyben használt ipari klímák cseréjére, szerelésére és karbantartására, ha bárhol bármilyen fertőtlenítés, klímaellenőrzés nem történne meg, azt fegyelmi eljárás keretében ki kell vizsgálni – szögezte le a miniszter, aki szerint a KEF „az elmúlt években” több tízmilliárd forintot költött a kórtermek klimatizálására, (a KEF idén januártól vette át az intézményüzemeltetési feladatokat), de helyenként a hálózati kapacitás bizonyul kevésnek a légtechnikai berendezések működtetéséhez. Azt viszont elismerte, hogy a kormány által hirtelenjében biztosított 1,3 milliárd forint az éppen aktuális problémák orvoslására elegendő, új készülékek vásárlására nem.
Arra felvetésre, hogy a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) és az ombudsman is évekkel ezelőtt felhívta a kormányzat figyelmét arra, hogy megnyugtatóan rendezni kell a kórházak klimatizálását, a miniszter úgy reflektált, az elmúlt öt évben igyekeztek igazságosan elosztani a forrásokat, ebben azonban az ország gazdasági helyzete is meghatározó. – Nem vagyok ellene, hogy az egészségügy prioritás legyen – jegyezte meg, ugyanakkor elmondta azt is, hogy a Covid-válságot követően a nehéz gazdasági helyzet ellenére is emelték az orvosok és ápolók fizetését, így mintegy tízezerrel több ápoló és nyolcezerrel több orvos dolgozik az állami egészségügyben, ami azt mutatja, hogy a kormány számára elsőbbséget élvez ez az ágazat.
Intézményvezetői alkalmasság kérdése is, ha egy szolgáltatónál rossz állapotban vannak a mosdók, vagy nincs folyékony szappan és tisztaság – válaszolt az újabb felvetésre Gulyás Gergely, aki azt is elmondta, saját maga is szerzett rossz tapasztalatokat ezzel kapcsolatban, még a legjobb kórházakban is. Különösen súlyos probléma ez annak tükrében, hogy a kormány ugyancsak milliárdos tételeket biztosított egyes felújításokra – tette hozzá.
Lesz új humánerőforrás regiszter, rendezték az eladósodást
Jó ötletnek tartom a MOK javaslatát, nem tudok róla, hogy akár a kormány, akár az ágazatvezetés elzárkózott volna ez elől – így reagált a miniszter arra a kérdésre, amely azt firtatta, támogatják-e a kamara július 1-jei sajtótájékoztatóján elhangzott felvetést, miszerint szükség lenne egy hiteles és naprakész orvosregiszterre. – A szakmai javaslat nekem szimpatikus, felhívom majd erre az egészségügyért felelősök figyelmét – ígérte a Gulyás Gergely.
Szükség van egy folyamatosan frissített adatbázisra, ezért a Belügyminisztérium (BM) javasolja egy olyan hatósági nyilvántartás létrehozását, amelyben nemcsak az orvosok, hanem valamennyi, az egészségügyben foglalkoztatott munkaválalló adatai elérhetőek lesznek – olvasott fel néhány kérdéssel később egy állásfoglalást Vitályos Eszter kormányszóvívő.
A MOK kérése meghallgatásra talált, elrendeztük a kérdést – így reflektált Gulyás Gergely arra, hogy mikorra tervezi a kormány, hogy a költségvetésből biztosítja azt a százmilliárd forintos kiigazítást, amelyre a kamara álláspontja szerint szükség lenne az egészségügyi ellátórendszerben. – Júliusra valamennyi kórház fennálló tartozását kifizettük, a BM és a Pénzügyminisztérium között létrejött megállapodás értelmében pedig havonta 12,5 milliárd forintos többletet biztosítunk az ágazatnak – jelentette a miniszter.
Kórház nem zár be, rendelőket nem államosítanak
A kormány álláspontja a 2008. március 9-ei népszavazás óta változatlan: az államnak az egészségügyben meghatározó szerepet kell vállalnia, és bár az ellátásból nem zárja ki a magánszolgáltatókat, annak, aki járulékot fizet, vagy nyugdíjasként korábban fizetett, annak jár a társadalombiztosítási alapú ellátás – szögezte le újságírói kérdésre válaszolva a politikus, hangsúlyozva egyúttal, hogy a kormány mindig ellenezte, és továbbra is ellenzi a kórházak bezárását.
Bár a kormánynak korábban voltak tervei arra vonatkozóan, hogy a kórházak után „állami gondoskodás” alá vonják az önkormányzati járóbeteg-szakellátókat, ám annak ellenére, hogy a tapasztalatok azt mutatták, hogy korábban a helyhatóságokat is csődbe ránthatta egy-egy intézmény eladósodása – többek között ez is indokolta a fekvőbeteg-ellátók államosítását –, a kormány úgy döntött, hogy nem kíván változtatni a most fennálló hibrid rendszeren.
A kormány 2018 és 2020 között 4,844 milliárd forinttal támogatta a MAZSIHISZ Szeretetkórházának felújítását. Ebből eszközöket szereztek be és tatarozták a belgyógyászatot, átadták a belgyógyászati Reichmann szárnyat, valamint a kórházi gyógyszertárat. A renoválás befejezéséhez szükséges 2,5 milliárd forintos többletforrásról a kormány ősszel, egy beruházási csomag részeként határoz majd. Gulyás Gergely ígérete szerint biztosítani fogják a 70 plusz ágyat befogadó bővítéshez szükséges pénzt, nem marad „torzó” a beruházás.
