Gulyás Gergely: Semmiképpen nem lesznek járványügyi korlátozások
A kórházi fertőzések és a járványügyi intézkedések mellett a CSOK Plusz bevezetéséről is szó esett a szerda esti Kormányinfón.
Semmiképpen nem vezetnek be járványügyi intézkedéseket, mert a Covid már nem fenyeget olyan veszélyekkel, mint 2020-2022-ben – jelentette ki kérdésre válaszolva Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerda este fél 7-től összehívott Kormányinfón.
Nem a kormánynak, hanem az intézménynek van feladata akkor, ha van olyan osztály, ahol betegek vannak, de fűtés nincs – így vélekedett a politikus arról, hogy az Észak-budai Szent János Centrumkórház négy osztályán nincs fűtés. Ennek kapcsán kiderült az is, hogy az idén fűtési szezonban nem vezeti be a kormány a 18 fokos fűtési korlátot a közigazgatásban, egyrészt mert ezt már nem indokolják a rezsiárak, másrészt – mint Gulyás Gergely fogalmazott – a kubatura állapota miatt ezt tavaly sem mindenütt sikerült betartani.
A túlzott antibiotikum-használat nyomán ellenállóbbak lettek a baktériumok – ezt vélelmezte ugyancsak kérdésre válaszolva Gulyás Gergely, aki arra a felvetésre válaszolt így, miszerint 2019-2021 között jelentősen nőtt idehaza a kórházi fertőzések száma, amelyek ellen álláspontja szerint „mindent meg kell tenni”. Ugyanakkor rámutatott, hogy a nosocomiális infekciók (NI) száma nemcsak idehaza, hanem Európa szere növekszik. Arra a kérdésre, hogy milyen konkrét intézkedésre lenne szükség az NI-k terjedésének megfékezésére úgy reflektált, olyan orvosszakmai vitákat, mint hogy hány ágyas kórtermeket kell fenntartani, nem szeretne vállalni, de ha több a fertőzés, akkor a legalkalmasabb fertőtlenítőszereket kell beszerezni, vagy gyakoribb takarítást kell elrendelni az intézményekben, hogy a kórokozók terjedését megakadályozzák.
A fekvőbeteg ellátók a szükségesnél tovább tartják bent a gyermekeket, hogy magasabb finanszírozáshoz jussanak, ami a nem kórházi gyermekorvosok szerint elfogadhatatlan, és negatív hatással van a kicsinyekre – érkezett a következő, egészségügyet érintő felvetés. Erre a politikus úgy reflektált, kizártnak tartja, hogy bármelyik kórházigazgató olyan utasítást adjon, miszerint a protokollal szemben a szükségesnél hosszabb ideig fektessék az intézményében a gyerekeket, „de aki ilyen utasítást ad, azt azonnal le kell váltani” – szögezte le Gulyás Gergely.
Az óraátállítást csak egységesen lenne értelme eltörölni, mert különben időeltérésben leszünk a szomszédos országokkal szemben – jelentette ki a miniszter kérdésre válaszolva, hozzátéve, hogy amennyiben a közös döntés születik, támogatná a kormány, hogy csak a nyári időszámítás legyen érvényben. (A Magyar Alvás Szövetség szerint a téli időszámítást kell megtartani, mert az határozza meg évmilliók óta az élővilág működését. A Szerk.)
Csák János CSOK Pluszról és a tudomány támogatásáról
A Kormányinfón Csák János kulturális és innovációs miniszter mutatta be a CSOK Plusz kamattámogatott hitelkonstrukciót, amelyet a falusi CSOK megtartása mellett vezetnek be az 5 ezer fő feletti településeken élő családok számára.
A felvehető, 3 százalékos kamatozású hitel összege 15, 30, 50 millió forint, amely kizárólag lakás célú ingatlan vásárlására vehető fel, és 10-25 év alatt kell visszafizetni. A hitel feltétele, hogy az anya 41 évesnél nem lehet idősebb, de egy két éves átmeneti időszakban azoknak is elérhető lesz, akik idősebbek, de igazoltan 12 hetes terhesek. A gyermek megszületését követően a hitelfelvevő egy éves moratóriumot kérhet, ám ekkor a futamidő is hosszabb lesz ennyivel. A tőkéből minden további gyermek után 10 millió forint kedvezményt biztosítanak. A részletszabályokat november közepére ígérte a miniszter.
Csák János arról is beszélt, hogy a szerdai kormányülésen jóváhagyta a kabinet a Krausz Ferenc Nobel-díjas tudós által vezetett Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központ (CMF) 2023-2030 közötti kutatásainak támogatásáról. Az orvostechnológiai kutatásokra 75 milliárd forintot különítenek el. A miniszter emlékeztetett arra is, hogy a Neumann János Terv keretében megalakult a Magyar Kutatási Kiválósági Tanács a kutatói életpálya támogatása érdekében, amelynek vezetője ugyancsak Krausz Ferenc.
