Génmódosított sejtekkel támadták az agytumort
A daganat megpróbálja távol tartani magától a rá veszélyes nyiroksejteket, de a génmódosított sejtek kicselezik a védelmet, írja az Origo.
A Baylor College of Medicine (Houston, Texas, Egyesült Államok) kutatói által irányított nemzetközi kutatócsoport olyan új kezelési stratégiát dolgozott ki, amely áthágja az agydaganatok kezelésének egyik fő akadályát azzal, hogy hozzáférést biztosít az immunrendszer számára az amúgy megközelíthetetlen daganatszövethez.
A ráksejtek által kibocsátott jelzések hatására az agy apró ereinek speciális zárószerkezete, az ún. vér-agy gát átjárhatatlanná válik az immunrendszer vírus- és rákellenes sejtjei, a T-nyiroksejtek – röviden csak T-sejtek – számára, amelyek így nem képesek a daganatba jutva tumorölő hatásukat kifejteni. A Nature hasábjain megjelent közleményben a szerzők leleplezik az agydaganat önvédelmi mechanizmusának részleteit, és olyan génmódosított T-sejtek létrehozásáról és bevetéséről számolnak be, amelyek képesek a megerősített vér-agy gát áttörésére és a daganat leküzdésére. A tumor kicselezésének kulcsa egy, a kutatók által Homing Systemnek (kb.: célba juttató rendszer) keresztelt, mesterségesen létrehozott sejtfelszíni molekula.
„A T-sejtes immunterápia ma egy gyorsan fejlődő terület, amely a klinikai vizsgálatok tanúsága szerint nagy ígéretet jelent a rák és egyéb betegségek leküzdésében – mondta el dr. Nabil Ahmed, a Baylor College Sejt- és Génterápiás Központjának gyermekgyógyásza, a Nature cikk rangidős szerzője.
A mostani kísérletekben Heba Samaha, az Egyiptomi Gyermekrák Kórház munkatársa a Baylor kutatócsoportjával együttműködve a daganatsejtek olyan, korábban ismeretlen védekezési mechanizmusát járta körül, amellyel a rák távol tartja magától a T-sejteket. Új ismereteikkel felvértezve a kutatók génmódosítás útján molekuláris kulcsot adtak a T-sejtek kezébe, melynek segítségével e daganatölő immunsejtek át tudnak lépni az agytumor által lezárt kapukon.
„Eredményeink nagyon biztatóak voltak – mondta el Samaha. – A célba juttató rendszerrel és CAR-tal ellátott T-sejtek valamennyi kezelt állatban a tumor jelentős zsugorodását idézték elő. Ezzel szemben a célba juttató rendszerrel nem rendelkező T-sejtek alig jutottak be a tumorba, így csak átmenetileg tudták lelassítani a daganat térnyerését. És ami legalább ennyire fontos: a célba juttató rendszer szigorúan csak a daganatba irányította a T-sejteket, az ép agyszövetbe és más egészséges szervekbe nem.”
„A következő lépés a célba juttató rendszer emberi klinikai vizsgálatokban történő kipróbálása. Ezzel egyidejűleg más betegségek kezelése érdekében újgenerációs célba juttató molekulákat fogunk kidolgozni terápiás vagy diagnosztikus sejtek pontos irányításához – vázolta terveiket Ahmed. – Reményeink szerint a célba juttató rendszer egy sor különböző gyulladásos és daganatos agyi megbetegedés kezeléséhez ad majd kulcsot.”
