Fontos lépés a dohányzás ártalmainak csökkentéséért
Világszerte 30 ország 100 független dohányzással és nikotinnal foglalkozó szakértője, illetve politikusa írta alá azt a WHO-nak címzett levelet, amelyben sürgetik a világszervezetet, hogy támogassa a dohányzással kapcsolatos ártalomcsökkentésnek a Dohányzásellenőrzésről szóló Keretegyezménybe való felvételét. A levél címzettjei az FCTC (Framework Convention on Tobacco Control) COP9 (Conference of the Parties) küldöttei.
Tizenöt évvel ezelőtt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kidolgozta a Dohányzásellenőrzési Keretegyezményt (FCTC), amelynek célja, hogy iránymutatást nyújtson a kormányoknak a dohányzás csökkentésére. Azóta kétévente gyűlnek össze a képviselők, hogy megvitassák, hogyan lehetne javítani a keretegyezményen vagy annak a gyakorlatba való átültetésén. Ezt az ülést a Felek Konferenciájának (COP) nevezik, és idén novemberben kerül sor a kilencedik találkozóra.
A nyílt levél célja, hogy a dohányzás ártalmainak csökkentésére irányuló javaslatokat még a konferencia előtt megvitassák a delegáltak. Aláírói egyetértenek abban, hogy elengedhetetlen a dohányzással kapcsolatos ártalomcsökkentés gyakorlatát hivatalos irányelvvé formálni, hiszen az elmúlt évtized innovációi lehetővé tették az olyan füstmentes alternatívák kifejlesztését, amelyek nem járnak dohánylevél égetésével és a keletkezett füst belélegzésével, ezáltal számottevően kevesebb a káros- vagy potenciálisan káros anyagnak való kitettség.
Bizonyított tény, hogy a hagyományos cigaretta és más éghető dohánytermékek felelősek a dohányzás okozta halálesetek túlnyomó többségéért világszerte. A füstmentes alternatívák pedig ígéretes utat kínálnak a dohányzás okozta ártalmak csökkentésére. Számos kutatás és tanulmány bizonyította, hogy a füstmentes alternatívák, amelyek használata során nem keletkezik füst, sokkal kevésbé károsak, mint a hagyományos cigaretta és képesek lehetnek kiszorítani a hagyományos dohánytermékeket az egyén és a lakosság szintjén is.
A szakértők hét kardinális pontot emeltek ki, valamint hat ajánlást fogalmaztak meg. Köztük kiemelik, hogy a dohányzás ártalmainak csökkentése jelentős közegészségügyi lehetőségeket tartogat és nagyban hozzájárulhat a fenntartható fejlődési célok eléréshez. A kapcsolódó evidenciákból kiderül például, hogy a hevített dohánytechnológia bevezetése óta szignifikánsan csökkent a dohányzás okozta COPD és iszkémiás szívbetegség hospitalizáció aránya Japánban. Valamint számos vizsgálat bizonyította, hogy a hevített dohánytermékekre váltó felnőtt dohányosok egészségügyi állapotán már rövid idő alatt – 3 hónap – pozitív változás figyelhető meg.
Javasolják, hogy a dohányzás ártalmainak csökkentését célzó gyakorlatokat a globális stratégia alkotóelemévé tegyék az egészségre vonatkozó fenntartható fejlesztési célok elérése érdekében. Kérik a WHO-t, hogy tegyék nyílttá a keretegyezmény módosítására szervezett tárgyalásokat és egyeztetéseket az ártalomcsökkentési perspektívákkal rendelkező érdekeltek, köztük a fogyasztók előtt is.