Főleg a fiatalok veszik igénybe a magánellátást
A 35 év alattiak jelentős része csak a magánegészségügyben keresi a megoldást problémáira, idéz egy felmérést a Portfolio.
A Prémium Önkéntes Pénztárak felmérését idézi a Portfolio, amelyből kiderül, hogy a hivatalos adatok szerint Magyarországon egy háztartás átlagosan több mint 200 ezer forintot költött 2019-ben erre a célra. A pandémia felerősítette a magánegészségügyi szolgáltatások iránti, egyébként évek óta fokozódó keresletet.
Az egészségpénztári tagsággal nem rendelkező, dolgozó magyarok közül a legtöbben – 23 és 23 százalék – úgy gondolják, évi kevesebb mint 20 ezer forintot vagy 20 ezer és 50 ezer forint közötti összeget költenek a maguk és a velük együtt élők egészségére. Ebbe beleszámolják a gyógyszerre, gyógyászati segédeszközökre és a magánegészégügyre fordított forintokat is. Évi 100 és 200 ezer forint közötti összeggel csak a háztartások 13 százaléka számol, és mindössze 8 százalék gondolja úgy, hogy akár 200-750 ezer forintot is elköltene. Ez átlagosan háztartásonként 96 ezer forintot jelent. A hivatalos KSH-adatok azonban merően mást mutatnak, 2019-ben egy átlagos magyar háztartás több mint 200 ezer forintot költött az egészségére.
Váradi Péter, a Prémium Önkéntes Pénztárak igazgatótanácsának elnöke szerint még a tudatos egészségpénztári tagok is jellemzően alábecsülik a saját egészségügyi kiadásaikat. A pénztár saját tagjai között végzett felmérése szerint, azok, akik szintén azt jelölték, hogy évente kevesebb mint 20 ezret vagy 20 és 50 ezer forint közötti összeget költenek egy háztartásban, ennél a valóságban sokkal többet, évi 120 és 140 ezer forint közötti összeget adnak ki csak az egészségpénztári számlájukat használva.
A tagok egyébként 2021 első félévében az egészségszámláikról alkalmaként átlagosan 96 ezer forint értékben fizettek a különböző szolgáltatásokért vagy termékekért. A legmagasabb kifizetés pedig 4,3 millió forint volt egy fogászati kezelésért.
A felmérés szerint a legnagyobb arányban fogászati problémák esetében fordultak magánorvoshoz az egészségpénztári tagsággal nem rendelkezők az elmúlt egy évben: mindössze 43 százalék hagyatkozott az állami ellátásra.
Az egészségpénztári tagsággal nem rendelkezők közül magánellátást egyébként leginkább a fiatal korosztály tagjai veszik igénybe: a 25-34 évesek közül majdnem kétszer annyian fordulnak magánorvoshoz, mint az 55-64 évesek közül. Az elmúlt egy évben a valamilyen egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő 18-24 évesek 54 százaléka tett így, ez az arány a 25-34 évesek körében már 59 százalékos, míg az 55-64 évesek körében a legalacsonyabb, 32 százalékos.
