Finanszírozási anomáliák

Folytatás az 1. oldalról

 Bizonytalan tervezés, finanszírozási anomáliák, jelentős mértékű létszámleépítés. Ezek a kijelentések hallhatók leggyakrabban az egészségügyi intézmények vezetőitől, ha gazdálkodásukról, pillanatnyi likviditási helyzetükről érdeklődik valaki. Az elmúlt időszakban ugyanis számos alkalommal változtak a finanszírozási szabályok, s bár szeptemberben véget ér a kórházakban egy finanszírozási év, azt még nem tudják, mi vár rájuk októbertől, milyen teljesítmény-volumen korláttal (TVK) számoljanak a naptári év hátralévő idejére. Márpedig változás biztosan lesz, hiszen a megemelt TVK-értékek csupán három hónapra szóltak, így októbertől ismét más összeggel kell(ene) kalkulálniuk.

 Adattisztítás
 Az intézmények pontos helyzetéről viszont egymásnak ellentmondó adatok hallhatók. Míg a Magyar Kórházszövetség legutóbbi gyorsfelmérése alapján a kórházak kétharmada küzd összesen mintegy 50 milliárd forintra tehető adóssággal, addig az egészségügyi tárca vezetője szerint a 137 magyarországi kórház fele rendben gazdálkodik, s csupán negyedénél vannak gondok. Dr. Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöki posztjának várományosa lapunk kérdésére emlékeztetett, hogy minisztersége idején még volt együttműködés a minisztérium és a szakmai szervezetek között: akkoriban még senki nem kérdőjelezte meg az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete és a Kórházszövetség által közösen készített adósságfelmérést. Később, Molnár Lajos miniszter már nem tartott igényt ezekre a negyedéves felmérésekre, amelyek ma is hasonló metodikával készülnek. Érdeklődésünkre dr. Kovács Attila, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára azt mondta, elvileg legalábbis nem lehet eltérés a két felmérés között, hiszen mindkettő az intézmények saját bevallásán alapul. A tárca második negyedévre vonatkozó, július végi összesítése szerint az intézmények negyede van bajban, fele viszont kiegyensúlyozottan működik. Ezt támasztják alá egyébként a minisztérium „nagyvizitjei” is, amelynek keretében már több mint 40 intézményt látogattak meg – esetenként inkognitóban.
   Kovács Attila szerint úgy tűnik, a gazdálkodás nem függ a mérettől. Az egyetemek, a súlyponti és a kisebb kórházak között is találunk jól és kevésbé megfelelően működő intézményt, s azok, amelyek bajban vannak, korábban is konszolidációra szorultak. A fővárosi Péterfy Sándor Utcai Kórház némiképp azt az álláspontot látszik alátámasztani, hogy sok múlik a vezető személyén, munkamódszerein. Az intézmény – amelyben évekkel ezelőtt önkormányzati biztost kellett kinevezni a felgyülemlett adósságok miatt, s amely nem kapott kiemelt szerepet – általában 4-5 napos tartalékkal rendelkezik a hónapfordulóknál. A kórházban átfogó terv alapján dolgoznak: az öt évvel ezelőtti 2200-as dolgozói létszám „szakszervezeti lázadás nélkül 1600-ra olvadt, úgy, hogy szinte észre sem vették a kollégák”.
  A Fővárosi Közgyűlés augusztus 30-i döntése értelmében azonban a Péterfy egyesül az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézettel (OBSI), ami új helyzetet eredményez. Az OBSI átalakításához szükséges tendereket októberben írják ki (az építkezésre központi forrást ígértek), s az új komplexum várhatóan 2008 tavaszától adhat traumatológiai ügyeletet a hét minden napján. Dr. Budaházy Emil főigazgató szerint elképzelhető, hogy néhány hónapig adósságot halmoznak fel, de alapvetően rendben mehet majd a gazdálkodás.
   Ezzel szemben dr. Csidei Irén, a súlyponti intézményként kiemelt Zala Megyei Kórház főigazgatója azt mondja, az elmúlt 12 év stabil gazdálkodása ellenére mára eljutottak oda, hogy 30 napon belüli lejárt adósságuk van, s nem tudnak előre tervezni. Kényszerűen visszavonták munkatársaik korábbi juttatásait, például az étkezési hozzájárulást, a kongresszusi részvétel támogatását, s 116 személy – köztük orvosok – állása szűnt meg; a kórházban ma is létszámstop van. Az önkormányzati átvilágítás nyomán az első intézkedési tervet tavaly decemberben kellett elkészíteniük, de mint Csidei Irén fogalmaz, a költségeket nem lehet olyan mértékben lefaragni, mint azt sokan hangoztatják. Az előrelépéshez ugyanis tudatosan fejleszteni is kell, ezért teremtettek lehetőséget a stroke-ellátásra, ezért alakítottak ki onkológiai centrumot, és a szívsebészet mellett júniustól lehetőség van Zalaegerszegen invazív kardiológiai beavatkozásokra is. Súlyponti kórházként készültek a régió ellátására, ám a számukra megállapított TVK nem tette lehetővé a területi ellátási kötelezettségen felül érkezők ellátását. – Júliusban néhány napig élt is egy főigazgatói utasítás, amelyben megtiltottam a területen kívülről érkezők ellátását, a hónap második felében azonban megtudtuk, hogy júliusra, augusztusra és szeptemberre kiegészítő TVK-t kapunk, így visszavontam ezt a rendelkezést – mondja Csidei Irén. Szerinte azonban az igazi gondot az jelenti, hogy az elvégzett tevékenységeket nem valódi értékükön fizeti a biztosító.

  Krónikusan aktív
  Sümeg eredetileg arra lehetett volna jó példa, vajon mi történt azokkal az intézményekkel, amelyekben a miniszteri döntés következtében teljesen megszűnt az aktív ellátás. Érdeklődésünkre azonban kiderült, Sümeg ma nem krónikus ellátóhely, hanem a védett ágyakkal bíró, súlyponti Veszprém Megyei Csolnoki Kórház része. Történt ugyanis, hogy Veszprém olyan pszichiátriai kapacitásokat kapott, amelyekkel nem rendelkezett, a város viszont – amikor Sümeghez csatolták a dobai pszichiátriai rehabilitációs intézetet – csaknem tönkrement, így végül augusztusban a megye visszavette az intézményt – tudtuk meg dr. Szalai Máriától, a sümegi intézmény orvos- igazgatójától. Az egyesített Veszprém megyei intézmény főigazgatója, dr. Rácz Jenő elmondta, intézményében tavaly októberre sikerült mintegy 220 millió forintra ledolgozni a korábbi csaknem 550 milliós adósságot. Ezt a szintet sikerült tartaniuk, ám augusztus elsejével, a dobai és sümegi intézménnyel együtt újabb 200 milliós adósság érkezett, amely ráadásul rossz összetételű, 30-60 napon túl lejárt tartozásokat is tartalmaz.

  Kasszazárás
  Rácz Jenő azt állítja, nagy segítség volt kórházának a kiegészítő teljesítmény- volumen korlát. Ezzel valóban sikerült csökkenteni a korábban leghosszabb várólistát – az MR-vizsgálatok esetében. Az ortopédiában ez ugyanakkor nehezebb, mert a műtétekhez szükséges többletprotéziseket már korábban meg kell(ett volna) rendelni. Így a többlet TVK-ból is bizonyára lesz maradvány, s kérdés, hogy ha a most elszámolható mennyiséghez mérten új szakembereket is felvesz a főigazgató, tudja-e majd foglalkoztatni őket októbertől?
   A volt egészségügyi miniszter szerint mihamarabb le kellene zárni a jelenlegi finanszírozási évet, és a Kórházszövetség kérésének megfelelően, a teljesítmények arányában szétosztani az egészségbiztosítási alap mintegy 25 milliárdos maradványát. Információink szerint erről megállapodás született a szövetség és a miniszterelnök között. Rácz Jenő az egyik legnagyobb problémának azonban azt nevezi, hogy a műtétek és a vizsgálatok költségeit csak három hónappal később fizeti ki az egészségbiztosító. Mint mondta, a mai informatikai feltételek mellett szűkíteni lehetne a feladat teljesítése és finanszírozása között eltelt időt, a három hónap ugyanis csak meglehetősen lassú reagálást tesz lehetővé az intézményeknek.
   Kapuvárott – a miniszter utasításának megfelelően – valóban krónikussá vált az intézmény. Dr. Benedek Zoltán igazgató sikamlósnak nevezi a helyzetet, az aktív ellátás megszüntetésével ugyanis jelentősen nőtt a háziorvosok felelőssége; azokat a hasi katasztrófával érkező betegeket például, akiket korábban egy órán belül megoperáltak, most tovább kell küldeni, s reménykedni, hogy meg is érkeznek a fogadó intézménybe. Az aktív és a krónikus ellátás finanszírozása közötti különbség miatt a bevételek jelentősen csökkentek az intézményben, így 90 százalék fölötti ágykihasználtsággal kell működniük, és – mint az igazgató fogalmaz – még nem kezdődött meg a fűtési szezonimages/
  Mezőtúron már a miniszteri döntést megelőzően, idén február elsejével egy kft. kapott lehetőséget arra, hogy 25 éven át működtesse a kórházat. Ám ettől függetlenül tény, hogy a korábbi 139 helyett csak 91 aktív ágy maradhatott – mondja dr. Trombitás Zoltán, az intézmény vezetője. December végéig önkormányzati biztos működött a kórházban, amely ma is veszteséges, annak ellenére, hogy korábban már jelentős megszorítások és drasztikus létszámleépítések voltak; a kollégák negyedét elküldték. Mivel az Alföld legmélyebb pontján, ritkán lakott területről van szó, a mezőtúri intézmény látja el Gyomaendrőd, Dévaványa és Törökszentmiklós körzetét is. Ehhez azonban szükségük volna a betegek mellett a teljesítményvolumen korlát emelésére is.
   Lapzártánk idején Horváth Ágnes egészségügyi miniszter bejelentette, hogy a konszenzussal kialakított javaslat alapján – jelentős szórással – szétosztják az egészségügyi intézmények között az Egészségbiztosítási Alap 25 milliárd forintos maradványát. Előnyt élveznek azok az intézmények, amelyek eleget tettek az átalakítás követelményeinek. (Egymilliárd forint jut a TVK-ból és a területi ellátási kötelezettségből fakadó problémák kezelésére.) Tízmilliárd forintot szeptemberben, 15 milliárdot pedig október és december között kapnak meg a szolgáltatók.