Ficzere: Nem mindenki alkalmas főigazgatónak
2012-ben lett az Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója, 2016 óta a Magyar Kórházszövetség elnökhelyettese, idén tavasszal pedig elnöknek is megválasztották. A HáziPatika dr. Ficzere Andreával beszélgetett.
- Ficzere: Pluszforrások bevonására van szükség!
- Szinte lehetetlen betartani a szabályokat
- Ficzere: Nem kell ennyi kórházban aktív ellátást nyújtani
- Ficzere Andrea az Arénában
- Támogatja az MKSZ a miniszteri terveket
- Ficzere Andrea: Partneri viszonyt szeretnénk a szakmapolitikával
- Ficzere Andrea a Magyar Kórházszövetség új elnöke (Bővítve: állásfoglalás)
(...) Mennyire harcos típus?
Nagyon.
Mert az eddig megfogalmazott céljai többségét már a korábbi elnökök is megfogalmazták, rendszerszintű változás mégsem történt. Úgyhogy biztos sokat kell majd harcolnia...
Igen, de jó, ha egyre többen mondjuk ugyanazt. Egyébként ezt a szakmapolitika és a nagypolitika is tudja. Lassan megérett a helyzet a változásra, hiszek abban, hogy lesz is.
Mennyire egységes ön mögött a testület?
Vannak visszafogottabb szereplők, de úgy gondolom, ha azt érzik, valóban képviseljük a problémáikat, ők is együtt fognak működni.
Mennyit árt a tervezett kancellári rendszer, és az, hogy a hírek szerint több igazgatót is raportra hívtak be a minisztériumba?
Sokaknak jogos a félelme, de azért valljuk be azt is, hogy nem mindenki alkalmas a jelenlegi főigazgatók közül a pozíciójára. Közel hét év telt el a kinevezések óta, ez egy kórház életében hosszú idő. Ettől függetlenül először nem arról kellene dönteni, hogy lecseréljünk-e bárkit is. Úgy gondolom, leváltani vagy számon kérni csak akkor lehet, ha minden olyan feltételt biztosítottunk számukra, amelyek között hatékonyan tudnak dolgozni.
Ez azt jelenti, hogy van olyan kórházigazgató, aki rosszul gazdálkodik?
Igen, van, aki rosszabbul, és van, aki jobban, de a különbség a kettő között nem lényeges tétel egy kórház költségvetésében. Az adósságokért tehát alapvetően nem ők a felelősek. A magyarázat egyszerű: a költségek nagy részét a bér teszi ki, van, ahol a 60-80 százalékot is eléri. 20-40 százalék jut a gyógyszerekre, vegyszerekre, textíliákra, javításokra, új eszközök beszerzésére, rezsire, üzemeltetésre, stb. Alig marad olyan pénz, amit rosszul lehet elkölteni. (...)
