hirdetés
2024. március. 28., csütörtök - Gedeon, Johanna.

Ficzere Andrea a Magyar Kórházszövetség új elnöke (Bővítve: állásfoglalás)

Ficzere Andrea, az Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója lett a Magyar Kórházszövetség új elnöke.

Svébis Mihály, a Bács-Kiskun megyei kórház főigazgatója, a Magyar Kórházszövetség leköszönő elnöke és Ficzere Andrea, az Uzsoki úti kórház főigazgatója, a szövetség új elnöke a szövetség XXXI. kongresszusán Egerben 2019. április 10-én. MTI/Komka Péter
Svébis Mihály, a Bács-Kiskun megyei kórház főigazgatója, a Magyar Kórházszövetség leköszönő elnöke és Ficzere Andrea, az Uzsoki úti kórház főigazgatója, a szövetség új elnöke a szövetség XXXI. kongresszusán Egerben 2019. április 10-én. MTI/Komka Péter

A Magyar Kórházszövetség tisztújító közgyűlésén a tagok új elnököt, elnökséget és felügyelő bizottságot választottak.

 
Az új Elnök:
Dr. Ficzere Andrea, az Uzsoki kórház főigazgatója
 
Az új Elnökség tagjai:
Dr. Ficzere Andrea, Dr. Svébis Mihály, Dr. Velkey György, Dr. Antal Gabriella, Dr. Sásdi Antal, Prof.Dr. Vályi-Nagy István, Dr. Szabó Géza, Dr. Nagy Anikó, Prof. Dr. Nagy Lajos, Dr. Tamás László János, Dr. Badacsonyi Szabolcs, Dr. Urbán Edina, Mészáros Magdolna, Kálmánné Juhász Ilona
 
Az új Felügyelő Bizottság tagjai:
Zsarnai István, Dr. Rudner Ervin, Viziné Molnár Anna

 

A Magyar Kórházszövetség állásfoglalása

2019

2019. április 9-én a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) szándéknyilatkozatot írt alá stratégiai együttműködésükről, amely új lehetőséget teremt a magyar egészségügyi intézményrendszer helyzetének és jövőjének közös értékelésére.

A minisztérium által kezdeményezett és elindított népegészségügyi programokat a Magyar Kórházszövetség minden lehetséges eszközzel támogatja. Kórházaink elkötelezettek abban, hogy a gyermekegészségügyet, a daganatos, a keringési, a mozgásszervi és a mentális betegségek kezelését prioritásként kezelje, a kórházi ellátásokat ezeken a területeken megújítsa és racionalizálja. Mindemellett kiemelt jelentőségűnek tartjuk a kormányzat által preferált, a sürgősségi és az alapellátást megerősítő terveket: készek vagyunk a kórházi és prehospitális ellátások koordinációjának javítására, a feladatok hatékonyabb megosztására.

Bizakodásra ad okot, hogy az egyik leginkább égető, az egészségügyi szakdolgozók helyzetének javítását illetően örvendetes intézkedések történtek a közelmúltban, azonban ez még láthatóan nem elegendő a súlyos krízis kezelésére. Az ápolói szakma presztízsének visszaállítására lenne szükség, valamint az ápolók, az orvosok és a kórházi háttérszolgáltatásban dolgozó munkatársak olyan bérezésre, amely mellett nem kényszerülnek másod-, harmadállásban megszerezni a számukra megfelelő jövedelmet. 

A kórházi adósságállomány a politikai és társadalmi közbeszédben az intézményrendszert súlyosan negatív színben tüneti fel, ezért úgy véljük, a kórházaink iránti bizalom helyreállítása is megköveteli ennek a kérdésnek az árnyaltabb megítélését és rendezését. Ehhez a forráshiány megszüntetésére, a finanszírozási rendszer ráfordítási és értékarányos átalakítására, a szükséges strukturális intézkedések végrehajtására, és az egészségügyi dolgozók életpályájának rendszerszinten biztosított garanciáira van szükség szabályozott, módszeres menedzsmentkontroll mellett.

A magánegészségügyi ellátások állami megerősítése választási lehetőséget ad a betegek számára.  A magasan képzett szakemberek anyagi biztonságának fokozásával párhuzamosan hangsúlyosabbá válik az igény közkórházainkban a szolgáltatásokhoz való hozzáférés növelésére, azaz a szolidaritás elvű társadalombiztosítási alapú ellátás garantálására, hiszen a rendszerszintű, biztonságos ellátást jelenleg is az egészségügyi közintézmények nyújtják. A magán és az állami egészségügyben szervezett módon, közös szakmai felügyelettel kell az esélyegyenlőséget és az ellátáshoz való hozzáférést biztosítani minden magyar állampolgár számára.

A Magyar Kórházszövetség úgy látja, mindenképpen hangsúlyt kell fektetni a magyar lakosság öngondoskodásának javítására. Már gyermekkortól érdemes fejleszteni az egészségértést, továbbá az egészségtudatosságot, és minden eszközt meg kell ragadni ahhoz, hogy a preventív szemlélet legyen uralkodó az egészségügyi ellátórendszerben.

A Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, az egészségügyi finanszírozással kapcsolatos elvekkel azonosulva készen állunk a párbeszédre, a cselekvésre, valamint az együttműködésre.

 

Eger, 2019.04.10.

(forrás: MTI, MedicalOnline)
hirdetés

Könyveink