Ficzere: Alig foglalkozunk a betegek lelki állapotával
Több időt és energiát kellene áldozni a betegigények mélyebb megismerésére, a betegek és az ellátásban részt vevők mindennapjainak megkönnyítésére és pszichés támogatására – mondja az eco.hu-nak Ficzere Andrea, az Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója.
Az Uzsokiban több ilyen jellegű kezdeményezés is működik, mint például a betegek és a kórházi dolgozók gyermekei számára kialakított gyermekmegőrző, az ingyenes nyári táborok, illetve pszichológus segít az orvosoknak és az ápolóknak a kritikus helyzetek kezelésében, de támogatják az önszerveződő betegklubokat is. A főigazgató szerint mindez egy szükséges szemléletváltás része, amelynek központi eleme az egészségügyben még mindig domináló feudális, hierarchikus viszonyok lebontása, és az orvos-beteg kapcsolat új alapokra helyezése, a betegközpontúság fókuszba állítása.
eco.hu: Vágjunk a közepébe. Lehet a jelenlegi finanszírozás mellett jobb egészségügyet csinálni?
Ficzere Andrea (F.A.): Amikor az egészségügyről van szó, automatikusan fújjuk a problémákat: kevés a pénz és az ember, elavultak az eszközök, nagy a különbség a vidéki és a budapesti ellátás színvonala között. Ezek valóban olyan dolgok, melyek megoldásához plusz pénzre és sok időre van szükség. Közben azonban egy sor lehetőségről nem esik szó, melyek inkább szervezést és odafigyelést igényelnének, semmint további anyagi forrásokat. Ilyen például az, hogy ma alig foglalkozunk a betegek lelki állapotával, a krónikus betegek pszichés támogatásával, vagy éppen a beteg és az orvos közötti szoros, bizalmi kapcsolat megteremtésével.
Hiszek abban, hogy minden fejben dől el, és ha a beteg közel kerül az orvosához, ha megismerkedik és megbarátkozik a szükséges gyógymóddal, akkor a tapasztalatok szerint a gyógyulás is könnyebb.
eco.hu: A betegek is partnerek ebben?
F.A.: Feltétlenül. Bármennyire is furcsa, minden felmérésből az derül ki, hogy a betegek többségének a bánásmód, a hangnem, illetve a közvetlen körülmények a legfontosabbak, hiszen nehezen tudják megítélni, hogy szakmai szempontból milyen az ellátás. Ugyanakkor nagyon kiszolgáltatottak, igénylik a tájékoztatást, s szeretnék azt hinni, a legjobb kezekben vannak. De meg kell értenünk azt is, hogy a betegigények nagyon sokat változtak az elmúlt években, amihez az egészségügynek is alkalmazkodnia kell. A közösségi oldalakon nagyon sok információ érhető el, az emberek pedig igyekeznek tájékozódni, hiszen részt akarnak venni a saját kezelésükben. Ma már nem működik az, mint akár 1-2 évtizede, hogy megmondjuk, milyen gyógyszert kell szedniük, milyen műtétre van szükségük, ők pedig kérdés nélkül elfogadják a felajánlott és javasolt ellátást. A betegek igénylik a válaszokat, igénylik, hogy partnerként kezeljük őket, nekünk pedig ezt el kell fogadnunk. Sőt ezt az aktivitást kihasználva sokkal többet tehetünk a páciens gyógyulásáért.
