Fiatalság-pirula

1957-ben a neves evolúcióbiológus, George Williams még azt hangsúlyozta, hogy az élet meghosszabbítására alkalmas módszerek keresése nem különbözik az örökmozgó kifejlesztésére irányuló próbálkozásoktól: kudarcra van ítélve.

Aztán 1988-ban csoda történt – írja Stipp a The Scientist-ben megjelent cikkében: a Colorado Egyetem kutatója, Thomas Johnson olyan mutációt talált fonalférgekben, ami megduplázta az állatok élettartamát. Azóta több hasonló „gerontogént” találtak emlősökben is, az egyik például csökkenti a növekedi hormon termelődését: a kisebbre nőtt állatok tovább élnek.

Fontos megfigyelés, hogy azok a transzgénikus egerek viszont, amelyek overexpresszálják a növekedési hormont, nemcsak hamarabb meghalnak, de ráadásul gyorsított ütemben öregszenek. Ennek tükrében is érdekes, hogy a New York Times cikke szerint az FDA fontolgatja, hogy megadja az engedélyt az első génmódosított állat élelmiszerként való felhasználásához, ami történetesen a több növekedési hormon termelésére bírt lazac. A módosított lazac kétszer olyan gyorsan nő – azt nem tudjuk, mennyi ideig élne, ha ideje korán nem kerülne a vágóhídra. Kritikusok szerint kérdés, hogy a lazac módosított génje nem kerülhet-e át az emberbe.

A testmérettel kapcsolatos másik érdekes asszociációra ad lehetőséget az Indonéz szigetvilágban, Flores szigetén élt és 18 ezer éve kihalt emberfajta, a floresi ember. A fajta képviselői 1 méteres magasságra nőttek. A napokban jelent meg az ausztrál kutató, Colin Groves tanulmánya (HOMO - Journal of Comparative Human Biology), ami kizárta, hogy a Homo Floresiensis jódhiányos kretinizmusban szenvedett volna, azaz alacsony testméretét valószínűleg nem betegség okozta. Felmerül a kérdés: vajon hosszabb ideig élt-e hobbit-rokonunk, mint mi?

David Stipp elmeséli egy tudományos rejtély megoldását is: Kevin Flurkey, akinek Andrzej Bartke mellett nagy szerepe van a gerontogének kutatásában, Bartkével ellentétben azt találta, hogy a csökkent növekedési hormon termelődésű, törpe egerek közül csak a nőstények élnek tovább, a hímek egyenesen hamarabb meghalnak. Aztán egy éjszaka valaki véletlenül bent tartózkodott a laborban, és megpillantotta, hogy a normális testméretű hímek elpusztítják a harmadakkora, kölyök kinézetű törpe-hímeket. Nőstények közé helyezve már a törpe-hímek is tovább éltek.

Tavaly egy másik áttörés is történt az élet-meghosszabbítás frontján: bebizonyosodott, hogy gyógyszeresen, emlősökben is fokozható az élettartam. A Nature-ben megjelent cikk szerint a Húsvét-szigeteken élő talajbaktériumból, a Streptomyces hygroscopicus-ból kivont rapamicin anélkül növeli meg mindkét nemben az élettartamot, hogy fokozná a betegségek kialakulását. A találgatások szerint elképzelhető, hogy az immunrendszert gátló hatása miatt veseátültetéseknél használt szer – aminek neve a Húsvét-szigetek bennszülött elnevezéséből: Rapa Nui ered – gátolja a tumor-kialakulást is.

Stipp Aging Science-nek szentelt blogján további érdekes bejegyzéseket olvashatunk például a resveratrol szerepéről.