Felfutottak a pszichológiai magánrendelések
A bezárkózó magatartás most nem csak a téli időszak jellegzetessége, és nem is igazán egyéni „defekt”: kollektíven megélt szorongás húzódik a hátterében. A Hetek cikke.
Egy hazai kutatás, amely a barátságok alakulását vizsgálta a Covid idején, megállapította, hogy a magyarok 46 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre: besegít-e külön háztartásban élő rokonainak/ismerőseinek/barátainak? A válaszadók többsége viszont azért nem segített másnak, mert vagy nem volt rá igény, vagy nem volt rá kapacitása (Mihályi Helga, 2020). Ugyanebből a kutatásból az is kiderült, hogy ebben az időszakban a kapcsolattartás szinte teljes mértékben áttevődött az online és telefonos kommunikációra, s ez a mai napig dominál, írja a Hetek cikke alapján az ATV honlapja.
Albert Fruzsina és Dávid Beáta szociológusok áttekintették a barátok számának alakulását 1986 és 2018 között, és világos trendet láttak kibontakozni, miszerint az elmúlt 32 év alatt mind a barátokkal nem rendelkezők, mind a kimondottan kapcsolatgazdag, kiterjedt baráti körrel rendelkezők száma megcsappant a társadalomban. A legtágabb kapcsolati hálókkal a rendszerváltás után, az 1993-as mérés idején rendelkeztünk, majd jött a 90’-es és 2000-es évekbeli, 1986-ra emlékeztető visszaesés – érdekes módon az internet és a közösségi média berobbanásával egy időben. A 2010-es években pedig azt lehetett látni, hogy egyre jobban zsugorodott az 5-6 barátnál többel, azaz kiterjedt kapcsolati „tőkével”, valamint az egy baráttal sem rendelkezők száma.
Az emberek nagy többségének ma egy-két barátja (1–4 fő között) van, s általánosságban elmondható, hogy minél fiatalabb és képzettebb valaki, annál több a barátja. Különösen akkor, ha férfi az illető – jellemző trend, hogy a bizalmas férfibarátságok gyakorisága megnőtt, miként az is, hogy a baráti hálók egyre inkább családon kívüli személyekből állnak.
„Alapvető problémának ma a túlzott stresszt látom. Ha belegondolunk, 2019 óta folyamatosan ebben élünk. A szorongásos állapot jellemzően abból fakad, ha nem tudunk valamit kontrollálni, s ilyen helyzetekből mostanság kijut bőven. Az emiatt kialakuló krónikus stressz nagyon kimeríti a szervezetet, illetve hajlamosít a depresszióra” – mondta el Fűzné Pikó Bettina pszichiáter, egyetemi tanár.
Megerősítette: érzékelhetően megnőtt a kereslet a pszichiátriai ellátás iránt, a pszichológiai magánrendeléseknél is sorbanállás van. A szakember nem túl optimista a tekintetben, hogy ez már a negyedik éve húzódó helyzet. Mindenki várná a fellélegzés időszakát, ehelyett újabb és újabb krízisek jönnek, amiket a média is gyakran fölerősít, fokozva az emberekben a stresszt és a szorongást.
A teljes cikk a Hetek aktuális számában olvasható.
