Fehérjevizsgálattól a gyógyszeriparig
Az immunrendszer kóros működése, daganatos áttétek és a Parkinson-kór hátterében álló fehérjemódosulatokat is vizsgálhatnak az ELTE kutatói egy új röntgen-krisztallográfiai berendezéssel.
A több mint 235 millió forintos fejlesztés révén egy olyan, Magyarországon egyedülálló érzékenységgel rendelkező új röntgen-krisztallográfiai berendezést szereznek be, amely lehetőséget biztosít biológiailag aktív vegyületek és bio-makromolekulák szerkezetének atomi részletességű felderítésére, lehetővé téve meghatározó kölcsönhatásaik feltérképezését is. Ezen információk felhasználásával, a kölcsönhatások finomhangolásával az anyagok fizikai, kémiai vagy biológiai tulajdonságai alakíthatók, tervezhetők.
A VEKOP-2.3.3-15-20016-00018 projekt keretében alkalmazott röntgendiffrakciós vizsgálati módszer a molekulák szerkezetének felderítésén kívül, köztük létrejövő kölcsönhatások erősségéről, irányairól és minőségéről is atomi szintű információt szolgáltat, lehetővé téve ezek mélyebb megértését. Az elmúlt évszázadban alapvetően járult hozzá a molekulák és általában az anyag szerkezetéről alkotott ismeretek bővüléséhez, és napjainkban is széles körben alkalmazott módszer az alapkutatásban és az alkalmazott kutatásokban is.
A projekt interdiszciplináris kutatásokat fog össze. Fókuszában intermolekuláris kölcsönhatások, térbeli kölcsönhatás-mintázatok jellemzése és tervezése áll. A kutatás egyik fő célja a fehérjefunkció és kölcsönható fehérje-hálózatok jobb megértése, betegségekkel összefüggő (pl.: immunrendszer kóros működése, daganatos áttétek, Parkinson kór) fehérjevariánsok és fehérjemódosulatok megváltozott szerkezeti-kölcsönhatási tulajdonságainak feltérképezése. A kutatások egy másik iránya a modern gyógyszeripar szempontjából is nagy jelentőségű kérdést, a molekulák tükörképi párjai szétválasztásának királis felismerésen alapuló módszereit célozza. A szilárd anyagok 3D szerkezet-felderítése új, különleges tulajdonságú anyagok tervezésében is segítséget nyújt.
A legkorszerűbb technológiával rendelkező mérőműszer elősegíti a vizsgálható minták körének kibővítését, új projektek indítását az alap- és alkalmazott molekulaszerkezet-kutatás terén egyaránt. Fontos célkitűzés, hogy az új berendezés felhasználásával nemzetközi színvonalú, jól hasznosítható gyakorlati tudást adjunk át az egyetemi oktatás és kutatóképzés különböző szintjein. Az új feladatok kapcsán a projekt várhatóan egy új munkahely létrejöttéhez is hozzájárul.
A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg 2017. július 01- 2020. június 30. között.
