hirdetés
2021. október. 17., vasárnap - Hedvig.
hirdetés

Érvek a kötelező oltás mellett és ellene

Tavaly ilyenkor 13 ember halt meg egy hét alatt a koronavírussal összefüggésben, ezen a héten viszont 28, írja a Válasz Online.

A múlt héten jóval kevesebb fertőzés történt, mint egy évvel ezelőtt ilyenkor, viszont kétszer annyi ember halt meg koronavírusban most, mint 2020 szeptemberének második hetében. Kijózanító számok, pedig nálunk még be sem lobbant a járvány újabb hulláma. A világ számos országában úgy próbálják megfékezni a vírus terjedését, hogy a korlátozásokat csak az oltatlanokra terjesztik ki, vagy egyszerűen kötelezővé teszik az oltást, mint az Egyesült Államokban és Olaszországban tervezik. Mi miért nem gondolkodunk ebben? Van elég vakcina, miért nem védjük meg vele a lakosságot? A Válasz Online öt érvet sorol fel a kötelező oltás mellett – és ötöt ellene.

Tavaly szeptember második hetében 3922 új fertőzött volt Magyarországon, akkor egy hét alatt 60 százalékkal nőtt az új esetek száma. Idén kevesebb az új eset, múlt héten 1917 új koronavírusost regisztráltak, a növekedés 31 százalékos az előző héthez képest. Az oltások működnek, a számok azt jelzik: a delta variáns egyelőre nem robbant be nálunk és a visegrádi országokban sem. 

Ám ha közelebbről nézzük az adatokat, más következtetésre jutunk. Tavaly ilyenkor 13 ember halt meg egy hét alatt a koronavírussal összefüggésben, ezen a héten viszont 28. Egy éve ilyenkor egy hét alatt összesen 1374 napot töltöttek magyarok kórházban, idén 1651-et a vírus miatt. (A Nemzeti Népegészségügyi Központ naponta hozza nyilvánosságra a kórházban és lélegeztetőgépen levők számát, ezt összesítjük.) Tehát idén kevesebb igazolt esetből több a súlyos állapotú beteg. Tavaly egy hét alatt 87 napot töltöttek lélegeztetőgépen a koronavírussal összefüggésben, idén 208-at. Közel két és félszer annyit. Ám tavaly egyetlen ember sem volt beoltva, idén viszont közel a lakosság 70 százaléka már kapott legalább egy oltást. Hogyan halhatnak meg mégis többen most?

A magyarázat egyetlen szó: delta. 

A delta variáns ennyivel fertőzőbb, és súlyosabb tüneteket is okoz. A két év között van egy fontos hasonlóság is: az országnak tavaly ősz elején nem volt „járványtudata”, és most sincs. Az iskolás gyerekek között sok a torokfájós, náthás, de a szülők elvétve gondolnak koronagyanúra. Pedig a delta világszerte a gyerekeknél támad leginkább. Egyre több állam oltatja be a tiniket, hogy az iskolai járványkitörések számát csökkentse, és fenntarthassa a személyes jelenlétet az oktatásban. Néhány héttel a tanítás megkezdése után több országban már több ezer, vagy több tízezer új esetet regisztrálnak naponta. S mivel a kórházban kezeltek nagy része oltatlan, egyre többször jön szóba a kötelező oltás bevezetése.

A nyár elején megszüntetett korlátozásokat a kormány egyelőre nem akarja visszahozni, de egyes intézmények maguktól hoznak intézkedéseket, most éppen a felsőoktatási kollégiumok egy része jelentette be, hogy védettségi igazolás nélkül nem fogad hallgatókat. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság útját állná ennek, ugyanis Péterfalvi Attila hivatala szerint a védettségi igazolvány személyes adatot tartalmaz, amelynek kezelésére az oktatási intézményeknek vagy éppen a színházaknak nincs állami felhatalmazásuk. Ha nincs állami korlátozás, nem ellenőrizhetik a védettségi igazolvány meglétét, vagy annak hiányát. Csak akkor tehetnék ezt meg, ha az állam valamilyen általános korlátozó intézkedést vezetne be. Egyelőre nálunk ennek nyoma sincs, nem úgy, mint Európában. Ám ameddig az előző járványhullámoknál a kormányok főként az egész népességet érintő korlátozásokat terveztek, most másban gondolkodnak. Kötelező lehet az oltást? Vagy más módszerekkel érik el, hogy az emberek elfogadják a vakcinát? Íme a legfontosabb érvek mellette és ellene.

1. érv a kötelező oltás mellett – A delta ereje

A delta variáns mindenhol új helyzetet teremtett, ahol már belobbantotta a járványt. Mi még a negyedik hullám elején járunk, abban a szakaszban, amikor hetente 30 százalékkal nő a fertőzöttek száma. Alattomos érték, mert nem tűnik fel az átlagemberek számára, viszont hétről hétre ismétlődve megroppanthatja az egészségügyi ellátórendszert. 

A delta két okból is veszélyes. Egyrészt sokkal fertőzőbb, mint a korábbi változatok, egy ember akár nyolc másiknak is átadhatja a vírust. Közöttük sokkal több a láthatatlan fertőzött, akiről senki meg nem mondaná, hogy terjeszti a kórokozót. A fertőzöttek egy része úgy érzi, kicsit megfázott: náthás, fáj a torka, a feje, de semmi komoly, eszébe sem jut teszteltetni magát. Pont ez a veszélyes, és a rejtőzködő vírushordozók magas száma átalakította a világ védekezését. Ausztrália egészen eddig a koronavírussal kapcsolatos zéró tolerancia elvét vallotta, elég volt egyetlen fertőzött és egy-egy várost több napi karanténra ítéltek. Ennek azonban vége, a legjobb járványügyi rendszer sem képes ugyanis a láthatatlan fertőzések magas száma mellett elvágni a fertőzési útvonalakat. A magyar járványügy már a második-harmadik hullámban sem volt felkészült a tömeges kontaktuskutatásra, most a világ többi része is elveszíti ezt a képességét. 

Közben fel kellett adni azt az illúziót, hogy az oltásokkal kiirthatjuk a koronavírust.

A legátoltottabb államok példája azt mutatja meg, hogy még feltartóztatni is nehéz a terjedését. Az Egyesült Királyságban napi 37 ezer új fertőzöttet regisztrálnak, Izraelben közel hétezret. Szerencsére az oltottak közül sokkal kevesebben kerülnek kórházba, vagy lesznek súlyos betegek. Furcsa ellentmondás, hogy amikor még 90 százalék feletti hatásosságúak voltak a vakcinák – a korábbi vírusváltozatok ellen –, senkinek sem jutott eszébe kötelezővé tenni az oltásokat. Most, amikor a delta ellen már kevéssé védenek, egyre több ország fontolgatja, hogy részben vagy egészben kötelezővé teszi őket, ugyanis ez a legjobb módszer arra, hogy a kórházak túltelítettségét megakadályozzák. 

1. érv a kötelező oltás ellen – Még nincs végleges engedélye

Az Egyesült Államokban a Pfizer már végleges engedélyt kapott, ám Európának még csak vészhelyzeti használati engedéllyel rendelkező vakcinái vannak. A lassú és bonyolult gyógyszer-engedélyezési procedúra ideje alatt sokan meghalnának, a sürgősségi engedély megadásának kockázata pedig sokkal kisebb, mint az engedélyezés elhúzódásáé. Az Egyesült Államokban az oltás kötelezővé tétele a nagyobb vállalatoknál csak azután jött szóba, hogy augusztus 23-án megszületett végleges engedély a Pfizer készítményekhez. Olaszország pedig akkor vezetné be a kötelező oltást, ha az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) is kiadja az első végleges dokumentumot. Jelenleg négy gyártónak van ideiglenes engedélye Európában, a leghamarabb a Pfizer kaphatja meg a végleges pecsétet.

(forrás: Válasz Online)
hirdetés

Könyveink