Érték vagy teher ma a praxis?

Felülvizsgálják a működtetési jogról szóló törvényt

Elértéktelenedhet a praxisjog, amennyiben a kormány a közeljövőben nem módosítja a működtetési jog adás-vételét szabályozó törvényt. Jelzésértékű, hogy a tavaly év végi adatok szerint 6856 háziorvosi praxisból 105 állt tartósan üresen, és 577 helyen változott a működtető orvos személye. A praxisjog sok esetben csak virtuális vagyon, ugyanis értékesíthetetlen. Ezért január végén az Országos Alapellátási Intézet javaslatára az egészségügyi szaktárca irányításával megalakult egy bizottság, amely a tapasztalatokból kiindulva javaslatot dolgoz ki a törvény módosítására.

Az ország egyes területein komoly problémát jelent a betegellátásban, hogy a háziorvosi praxisok sok esetben eladhatatlanok. A „rossz körzetek” még ingyen sem kellenek senkinek. A Magyar Orvosi Kamara tavaly december végén készített összegzése szerint 6856 háziorvosi praxisból 105 állt több mint fél éve üresen. A MOK adatai szerint a legrosszabb helyzetben a Szolnok megyében élők vannak: ott a praxisok 4,48 százaléka „gazdátlan”. Ez az arány Nógrádban 4,2 százalék, Borsodban 3,67 százalék, Szabolcsban pedig 3,48 százalék (lásd a táblázatot). Szakmai szempontból elfogadhatatlan, hogy az amúgy is sok tekintetben hátrányos megyékben akadnak olyan betegek, akiknek az ellátása hónapok óta csak részben megoldott – véli Komáromi Zoltán, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke.

A praxisok értékesíthetetlensége többféle okra vezethető vissza. Nyilvánvalóan közrejátszik benne az a tény is, hogy – főként a kis falvakban, a szegényebb településeken – az önkormányzatok nem tudnak elég vonzó perspektívát kínálni a háziorvosok számára. A körzet létszáma – és az adott településen élők anyagi lehetőségei – nem kecsegtetnek nagy praxisbevétellel. A területi ellátási kötelezettségüktől szabadulni igyekvő önkormányzatok általában nem tudnak megfelelő szolgálati lakást és állást garantálni az orvos családtagjai számára. Egy jövedelem pedig kevés a család megélhetéséhez.