Erre készülhet a kormány az ágazatban

Nagy dolgokra fog vállalkozni a negyedik Orbán-kormány – ígérte Orbán Viktor múlt heti parlamenti beszédében, miután a képviselők megválasztották miniszterelnöknek. Beszédében konkrét intézkedések nem szerepeltek, inkább nagy ívű célokat fogalmazott meg, azonban egy rövid mondatra sokan felfigyelhettek:

Orbán Viktor fenti rövid mondatából több fontos következtetést is le lehet vonni, a Portfolio szerint elég csak a lényeges szavakra fókuszálni: népbetegség, ésszerűsítés, ösztönzők.

Elképzelhető, hogy a kormány az ésszerűsítés keretében eddig politikailag érzékeny területekhez is hozzányúl a hazai egészségügyben. Ennek keretében az egészségügyi kormányzat a kapacitásmenedzsmentre és a betegút-menedzsmentre fókuszálhat a jövőben. A kapacitásmenedzsment keretében megvalósulhat bizonyos kórházak, osztályok megszüntetése. Az egészségügyi kormányzat átgondolhatja, hogy melyik ellátás hol legyen elérhető és ehhez hol kapcsolódjon diagnosztika.

A népbetegségek elleni küzdelem tekintetében is szükség lesz a központi akaratra, és szabályokra. Az idén év elején ismertetett átfogó lakossági felmérés alapján Magyarországon is súlyos a helyzet ebben a tekintetben. A lakosság saját bevallása szerint 45%-nak van valamilyen krónikus betegsége, amely legalább 6 hónapja tart.

A krónikus betegségek oka egyrészt lehet örökletes, másrészt lehet életmódból fakadó, kockázati oka. Ez utóbbit lehet és kell a megkérdezett szakértők szerint kezelni, ugyanis ennek egy része a lakosság magatartásával függ össze, vagyis, hogy mennyire él egészségesen, egészségtudatosan. Ezt lehet befolyásolni az Orbán Viktor által is említett "erős ösztönzők" segítségével. Ennek kapcsán nem kell messzire menni, elég csak felidézni a jelenleg is létező negatív szabályozó eszközöket, így például a dohányzás visszaszorítása érdekében hozott intézkedéseket, vagy a népegészségügyi termékadó bevezetését.

Viszont ami újdonság lehetne, az a pozitív ösztönzők bevezetése, ami azt a célt szolgálná, hogy a lakosság minél nagyobb hányada vegyen részt szűrőprogramokon.

Orbán Viktor egyetlen, egészségügyre vonatkozó mondata mellett az egészségügyért felelős új nevek is sokat elárulhatnak a kormány ezirányú terveiről. Kásler Miklós lesz az Emberi Erőforrás Minisztérium vezetője, aki 26 éven át vezette az Országos Onkológiai Intézetet. Első miniszteri interjújában a Magyar Időknek elárult néhány részletet is a tervekből. Orbán Viktorhoz hasonlóan azt nyilatkozta, hogy kiemelten kell kezelni a keringési, a daganatos és a mozgás szervi megbetegedések, vagyis a népbetegségek megelőzését, gyógyítását, valamint az alapellátást, nagyobb szerepet kapnak az országos intézetek, növelni szeretné az egészségbiztosító önállóságát, a finanszírozásban pedig a döntési szintek koncentrációját.

Távozik a tárcától Mészáros János, Ladányi Márta, Szentes Tamás és Gajdácsi József is. Szakmai berkekben pedig az a hír terjedt el, hogy érkezik Nagy Szilárd, aki Zombor Gábor egészségügyi államtitkár idején volt a kabinetfőnök, Takács Péter, aki az Egészségügyi Ellátási és Közegészségügyi Főosztály vezetője volt eddig, Pacsay-Tomassich Orsolya pedig Kásler kabinetfőnöke lesz, ő az Emmi helyettes államtitkára volt, nemzetközi és európai uniós ügyekért volt felelős.

A nevek alapján úgy tűnik, a kuratív, gyógyító szemlélet lesz az uralkodó az ágazat jövőjében, nem pedig a preventív megfontolások. Az is sokat elárul a kilátásokról, hogy a progresszivitás legmagasabb szintjéről érkeznek a vezetők, országos és egyetemi szemlélettel.