Emésztési betegségekre utal a lehelet magas hidrogénszintje
A hidrogén fokozott jelenléte a leheletben súlyos emésztési betegségekről árulkodik. Irritábilis bélszindróma vagy laktózintolerancia gyanúja esetén érdemes H2 kilégzési tesztet végeztetni.
Puffad, görcsöl és fáj a hasa, állandóan változik a székelési habitusa? Előfordulhat, hogy valamilyen gyakori gyomor- vagy bélbetegségben szenved. Ezek felismerését segíti a hidrogén kilégzési teszt, amellyel megállapítható például a laktózintolerancia, a vékonybélben a baktérium túlszaporodása (SIBO), de az irritábilis bél szindróma (IBS) is. Ezek a leggyakoribb emésztési betegségek közé tartoznak: például az Amerikai Egyesült Államokban minden tizedik ember IBS-ben szenved[1], de a laktózintolerancia világszerte még gyakrabban fordul elő. A világ 89 országában végeztek H2 kilégzési tesztet, hogy felmérjék a laktózintolerancia előfordulását, és a vizsgálatok 57%-a pozitív lett.[2] Sike Róbert, az Affidea Gasztroenterológiai Központ vezetője, gasztroenterológus elmondta, hogy a hidrogén kilégzési teszt előnye, hogy egyszerű és nem invazív módszer, természetesen vizsgálat előtt szükséges némi előkészület, de az eljárás nem jár fájdalommal és nem kellemetlen. Ez egy egyszerű orvosi teszt, amely méri a hidrogéngáz szintjét (H2) a kilélegzett levegőben, és ráadásul a leggyakoribb gasztroenterológiai betegségek diagnosztikáját segíti.
A teszt működésének megértéséhez érdemes megismerni azt, hogy mikor keletkezhet hidrogén az emésztés során. Ezt a gázt az emésztő rendszerben az anaerob baktériumok termelik a szénhidrátok emésztése során. Ezek a baktériumok alap esetben a vastagbélben élnek, ahol nem igen találkoznak cukrokkal és szénhidrátokkal, mivel azok az emésztőrendszer korábbi szakaszában megemésztődnek és felszívódnak. Ha ez az egészséges folyamat felborul valamilyen betegség miatt, akkor a vastagbélbe kerülő szénhidrátot az ott élő anaerob baktériumok hidrogéngázzá alakítják. A vastagbélből a gáz felszívódik a vérbe, majd a tüdőbe kerül, ahonnan a kilégzés során távozik. A H2 teszt tulajdonképpen ezt a hidrogénszintet méri a kilélegzett levegőben és egyúttal jelzi, hogy a szénhidrátok emésztése felborult a páciens szervezetében. Sike Róbert hozzátette, attól függően, hogy milyen tesztoldatot használunk a H2 teszt során, más-más jellegű megbetegedés, vagy emészti zavar kimutatása válik lehetségessé. Egyszerre csak egy féle anyaggal lehet tesztelni: a laktulóz - vékonybél tranzit idő kimutatása a SIBO igazolására szolgál, a laktózintolerancia, a fruktóz malabszorpció kimutatására szintén más-más oldatot használunk.
Bizonyos ételek és gyógyszerek megváltoztathatják a hidrogén kilégzési teszt eredményét, ezért nagyon fontos, hogy a páciensek betartsák a tesztet végző orvos előzetes utasításait. A teszt előtt egy hónappal abba kell hagyni az antibiotikumok és a probiotikumok szedését, egy héttel korábban abba kell hagyni a dohányzást, és fel kell függeszteni a hashajtók, az antacidok, a H2 blokkolók, a PPI-k és a prokinetikumok szedését. A vizsgálat előtt egy nappal át kell térni alacsony rosttartalmú, könnyen emészthető ételek fogyasztására és magára a tesztre 12 órás éhgyomorral kell érkezni. Ez idő alatt nem szabad fogat mosni, illetve nem javasolt a rágógumi használata vagy a cukorka szopogatása sem. A vizsgálat után néhány óráig kerülni kell a testedzést és az alvást. A teszt többszöri kilégzés során méri a leheletben jelen lévő hidrogén szintjét, a kapott értékek alapján lehet felállítani a diagnózist. Az eljárás teljesen fájdalmatlan, de a vizsgálat alatt az alapbetegség okozta enyhe tünetek jelentkezhetnek.
