hirdetés
2024. március. 29., péntek - Auguszta.
hirdetés

 

Embriókutatás: etikai aggályok a 14 napos szabály eltörlése miatt

Új alapokra helyezték a méhen kívül, laborban növesztett emberi embriók kutatását: eltörölték az embriók vizsgálatának idejét korlátozó 14 napos szabályt, írja a Qubit.

A Nemzetközi Őssejtkutató Társaság (ISSCR) azért tette hangsúlyossá ezt az irányelvet 2016-ban, mert a kutatók ekkor jutottak el odáig, hogy 12-13 napig is életben tudtak tartani emberi embriókat az anyai szervezeten kívül. A szervezet azzal érvelt a korlátozást mellett, hogy az akkor még csak labdaszerű sejttömegként létező embrió kéthetes korában kezd testet ölteni: ez az a pont a fejlődési folyamatban, amikor a csíralemezek elkülönülnek, és intenzív sejtvándorlás kezdődik.

Az ISSCR öt éve alkotott véleménye szerint ezt a pontot etikai vétség lenne átlépni, ezért a laborban növesztett embriókat legfeljebb a 14. napon meg kell semmisíteni. Ezt a szabályt idén májusban a tudóstársadalom nyomására szüntette meg a szervezet, miután számos kutató hangoztatta, hogy a 14. és a 28. nap között kialakuló veleszületett rendellenességek sorát lehetne tanulmányozni, és idővel akár megelőzni, ha engedélyezett lenne az embriók vizsgálata ebben az időszakban.

Arról azért nincs szó, hogy most szabad kezet kapnának a sci-fibe illő őrült tudósok: ahelyett, hogy egyszerűen kitolta volna a 14 napos korlátot, az ISSCR szakmai és társadalmi vitát kezdeményezett a kérdésről, és általános szabályok helyett egyedi elbírálást javasolt a 14 napon túli embriókutatási projektek esetében. Egyértelművé tették azt is, hogy az emberi klónozásra, a következő generációkra átörökíthető génszerkesztésre, az emberi sejtek állati méhbe ültetésére, valamint az ember-állat kimérák létrehozására egyelőre tiltás vonatkozik, mivel az ilyen kísérletek tudományosan nem indokolhatók, etikai szempontból viszont erősen aggályosak.

Már vannak kutatók, akik felkészültek a 14. napon túli vizsgálatokra, a 2016-os áttörésben is részt vállaló New York-i Rockefeller Egyetemen például egy 21 napos kutatásra nyújtottak be kérelmet az egyetem szabályozói testületének. Az őssejtkutatók szerint a vizsgálat fényt deríthetne az első agysejtek kifejlődésének genetikai folyamatára, valamint a négy üreggel rendelkező szív működésének molekuláris alapjaira, ami nagyban segítené számos idegfejlődési zavar és veleszületett szívbetegség mechanizmusának megértését.

A teljes információt ITT olvashatja

(forrás: Qubit)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink