Egészségpolitika
Először avatnak gyógyszerész doktorokat április 19-én
.jpg)
A Magyar Országgyűlés által 2008. december 15-én elfogadott törvény szerint mindazok, akik magyar felsőoktatási intézményben gyógyszerészi oklevelet szereztek, 2009. január 1-től az orvosokhoz, fogorvosokhoz, állatorvosokhoz és jogászokhoz hasonlóan jogosultak az egyetemi végzettséget igazoló doktori cím használatára.
A foglalkozási doktori cím adományozása a gyógyszerészi hivatás társadalmi presztízsét növelő jelentős eredmény, melyért évtizedek óta sokan sokat tettek. Erre való tekintettel az egyetemek és a szakmai, érdekvédelmi szervezetek ezt az eseményt rangjához méltó módon szeretnék megünnepelni, ezért a Magyar Országgyűlés Felsőházi termében, reprezentatív körülmények között, összevont karitanács-ülés keretében kerül sor az első díszoklevelek átadására.
A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság folyóiratában, a Gyógyszerészet című szaklap áprilisi számában megjelent cikkismertetést idézve gratulálunk. A szemlézett tanulmány a BioMed Central (BMC) Cancerben, az interneten szabadon hozzáférhető folyóiratban jelent meg.
Kazai Anita
SEMECARPUS LEHYAM: egy ígéretes tradicionális szer
A távol-keleti, tradicionális gyógyászatok által használt szerekről, azok kémiai összetételéről, hatásáról, a hatásért felelős vegyületekről és a lehetséges mellékhatásaikról sok esetben igen kevés információval rendelkezünk. Nagy kihívás, hogy a fenti szempontok figyelembevételével ezen gyógyhatású szereket a nyugati orvoslás számára valamiképpen értelmezhetővé tegyük. Ebben az irányban tettek egy apró, de fontos lépést a University of Kentucky (Egyesült Államok) munkatársai, akik a Semecarpus lehyam nevű, összetett növényi szerből egy tumorgátló hatóanyagot izoláltak és megvizsgálták a hatás mechanizmusát is. Az említett készítményt, amely a komplementer medicina eszközeként India déli részén használatos mellrák ellen, hat növényi rész alkotja: a Strychnos nux vomica (ebvészmag) magja, a Strychnos potatorum magja, a Semecarpus anacardium termése, a Smilax chinensis gyökere, a Plumbago zeylanica gyökerének kérge és a Nigella sativa (feketekömény) magja.
Az izolált vegyület fenolszerkezetű, és hatásosnak bizonyult ösztrogén-receptor negatív (ER-) és pozitív (ER+) emlőrák-sejtvonalakon egyaránt: apoptózist vált ki az ER- és ER+ tumorsejteknél anélkül, hogy szignifikáns toxicitást okozna a nem rákos sejteknél.
Mint minden más „gyógyszerjelölt” molekulánál, ennél a vegyületnél is igen hosszú (lehet) az út az in vitro kísérletektől a potenciális gyógyszerig, így számos publikáció várható még a hatóanyag pontos karakterizálásáról és gyógyszerré fejlesztéséről.
(VA)
