hirdetés
2024. március. 28., csütörtök - Gedeon, Johanna.

Ellenőrzés vagy politika?

Nagyon tanulságos belenézni a Domokos László által most felemlegetett 2016-os és 2017-es számvevőszéki jelentésekbe, írja az Index.

Az ÁSZ 2016-ban zárta le a központi alrendszer egyes intézményeinek pénzügyi és vagyongazdálkodási ellenőrzését. Ebben 51 állami intézmény működését vizsgálták  a 2008-2015 közötti időszakban különböző szempontok szerint: 3 múzeumot, 11 szociális intézményt, 6 vízügyi igazgatóságot, 4 szakképző iskolát és 14 egészségügyi intézményt. Ellenőrizték többek között az Országos Mentőszolgálat, több fővárosi és megyei nagy kórház, és néhány kisebb vidéki kórház és gyógyintézet gazdálkodását és belső kontrollmachanizmusait.  Utóbbiakat nem véletlenül. Az ÁSZ jelentései bevezetőjében úgy csinál, mintha ez egy normális ország lenne. Azt írják:  "A társadalom tagjainak demokratikus joga, hogy a közpénzek és a közvagyon felhasználását nyomon kövessék." Aztán ezt: "Alapvető igény a demokratikus társadalmakban, hogy a közpénzeket és a közvagyont használók tevékenységükben törekedjenek a gazdaságos, hatékony és eredményes működésre". Ezzel csak egyetérteni lehet, elvégre ez az 51 intézmény a 2013. évi költségvetési beszámolóik adatai alapján 430 milliárd forint közpénzt használt fel, kezelt vagyonuk meghaladta az 5850 milliárd forintot, és 43 ezer embert foglalkoztattak.

A közpénz hatékony elköltéséhez a legfontosabb, hogy maga a szervezet tisztában legyen azzal, mire megy el a pénz és ez hogyan hasznosul. Az ÁSZ vizsgálatának egyik fókusza épp ez volt. Ahogy le is írják: egy szervezet csak úgy tud védekezni a korrupciós kockázatok ellen, ha ezek a kontrollmechanizmusok működnek. Ehhez képest az 51 ellenőrzött szervezet közül mindössze egy volt olyan, amelynél a függetlenített belső ellenőrzés egyáltalán teljesítmény-ellenőrzéseket végzett.

Sorolhatnánk az egyes kórházakra vonatkozó megállapításokat, ahogy tette Domokos László is. Az ÁSZ elnöke azonban az interjúban saját vizsgálataik más megállapításait nem említette ekkora hangsúllyal. Például azt, hogy ez a bizonyos káosz egyáltalán nem csak a kórházak szintjén volt jellemző.

Az ÁSZ az egyik kórház esetében például az állami kórházellátót szólította fel amiatt, hogy nem vezetett be a központosított közbeszerzést, csak a gyógyszereket szerezték be így 2013-tól, a fertőtlenítőszereket és orvostechnikai eszközöket nem. Az is előfordult, hogy az emberi erőforrások miniszterének mulasztására hívták fel a figyelmet. Az egyik kórház esetében például a miniszter 2013-ban az alapító okirat módosításához nem kérte meg az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértését, de a megyei közgyűlés és a GYEMSZI sem érvényesítette és ellenőrizte a hatékony gazdálkodáshoz szükséges követelményeket.  

Bárhogy is alakul: a kancellárokkal, kincstári biztosokkal bizonyos megtakarítások elérhetők ugyan, de az egész rendszer ettől nem lesz működőképesebb. Az orvostechnika fejlődésével ma már egyre kevesebb kórházra van szükség, sok ellátás szakrendelőkben, járóbeteg-ellátásban megoldható. Erre halad a nemzetközi gyakorlat is. Nem kellene tehát ennyi kórház (főleg Budapesten), ezt azonban a kórházbezárásokat annak idején élesen ellenző Fidesz politikai okokból talán soha nem meri kimondani.

Joób Sándor összefoglaló írását az Index közli.

(forrás: Index)
hirdetés

Könyveink